A TÉSZTA - házilag

Nem hagyhatom ki ezt a posztot sem, ha már többször is említést tettem a házilag készített tésztámról! Mert igenis nagyon büszke vagyok magamra, hogy sikerült! nem azért ,mert nekiálltam, hisz abban semmi kunszt nincs, ha az emberlánya "konyhamániás", nincsenek olyan kihívások, amelyektől bármi is visszatarthatna....ugye? ismeritek? A "juszt is megcsinálom", vagy a "nekem is ki kell próbálnom" típusú találkozások mások receptjeivel....

Miután egyelőre hiába ácsingózok egy olyan szuper tésztagép után....addig is marad a hagyományos, anyukánk idejéből jól ismert alapgép - gondolom ez mindenkinek van a háztartásában! Most itt megemlíteném, hogy nekünk kimaradt az életünkből gyerekkoromban ez a bizonyos tésztagép! Anyukám anno - nagyon pici gyerekkoromban még - készített otthon házi tésztát! persze, mert akkor mindenki készített! ez olyan természetes volt. Miért is múlt el? na neeeem, nem is múlt el, hisz itt versenyt készítjük a jobbnál jobb tésztákat, és én ennek örülök. Az én emlékeim még a drága mamikámtól is megvannak - őt mi Kismaminak hívtuk és kivéltelesen nem a neve miatt - mert Nánási volt - hanem a termete miatt... és imádtam akkor is már, mert valahogy olyan gondoskodó igazi mami volt, a hétköznapiságával együtt. Valamint nagyon sajnálom, hogy akkor még nagyon kicsi voltam, és csak emlékeim vannak azokból a konyhai fortélyokból, amiket most kincsként kezelnék, mert az is! A sok jó recept, a sok spórolós titok, a változatos étrend, a fáradtságot sosem ismerő konyhatündérsége... Mennyire jó rágondolni mindig! Biztos hallotok még majd róla, mert beégett a konyhai mindenségembe! Akkor majd tudjátok,  hogy a "Kismamim", az a 150 cm-es, bogárszemű, ritkahajú, tündéri teremtés!!!!

No miért is meséltem hosszan a Kismamimról? hát mert nála láttam kislányként a tésztakészítést! olyan természetes velejárója volt a háztartásának, és a rendszer amit mindig belevitt ebbe a háztartás-vezetésbe.... szóval ő nekilátott a tésztagyúrásnak, és akkor az egész lakás tele volt a "tésztalepedőkkel". (mert neki sem volt ám tésztagépe!, csak nyújtófa-deszka). Amikor ezek a "lepedők" kellően kiszikkadtak, akkor jöhetett a vagdosás! nem ám akárhogyan, megvolt a szisztéma! mennyi legyen a cérnametélt (ami olyan irtó vékonyra lett vágva a mini kezével és az éles késével, hogy azóta alig tudják utánozni) - na jó , talán az izsáki tészta közelíti a minőséget.... Aztán a kedvencem az eperlevél....amit a mai napig nem tudom, hogy sikerült annyira egyformára vágnia! Lett még pántlika (ez olyan hullámos szélű vékony kisszalag forma) , és persze az elmaradhatatlan csiga - vagy lúdgége. Ezt ugye egy ehhez szükséges eszközzel pöndörítették, amit azóta sem próbáltam még ki, mert igen macerás.... de persze egyszer rászánom erre is magam! csakúgy, minta tésztagyúrásra....

Akkor nem jegyeztem magamban a tészta hozzávalóinak pontos receptjét, de azóta már több helyütt utánaolvastam és így tudom, hogy minden 10 dkg liszthet megy 1 db normál méretű tojás. ez az alap . aztán ahogy többfelé nézelődtem azt írják a gyakorlottabbak, hogy felesben mérik a lisztet (sima és rétesliszt), így lesz igazi rugalmas tészta, ami megfelelően kemény is. És hát bevallom igazuk lett!!! ezt ami a képeken szerepel már így gyártottam és valóban könnyebb volt vele dolgozni! (Igaz, volt segítségem is, mint ahogy majd a fotók mutatják , tehát nehézségem nem is lehetett!!!)





ha 3 db a tojás, 30 dkg a liszt

 Miután a hozzávalókat összegyúrjuk, jó alaposan, hogy rugalmas, mégis kemény tésztát kapjunk, akkor kb. 30 percet pihentetjük a "gombócot". Ha kellően megpihent, 4-6 db-ra osztom, és ezeket a kezemmel ellapítom annyira, hogy a tésztagépbe beilleszthető legyen. Ekkor kezdődhet a "nyújtás". A megadott módon , fokozatosan haladva vékonyítjuk a tésztát a kívánt "vastagságra". A mi esetünkben szélesmetélt készült, így azt most szép vékonyra dolgoztuk a géppel.

Amikor a vékonyság kedvünkre való, jöhet a következő tartozék, kezdődhet a metélt gyártás!

Ugye milyen szép lett?!!! Nekünk nagyon tetszett, és örömmel készítettük el belőle a Zuramnak a már innen ismert http://cheftunder.blogspot.com/2011/05/spargas-gombas-tagliatelle.html.

Így, hogy most kedvet kaptunk a "segítségemmel" együtt, szívesen látunk neki máskor is egy igazi, finom metélt készítésének!
Akinek még nincs tésztagépe, javaslom beszerezni. Ezzel az alapgéppel is sikerélményünk lesz, és bátran zsebelhetjük be majd az asztalnál a dicsérő szavakat, hogy ez  a tészta mennyivel finomabb, mint az eddig tányérra került bolti változat! Rutinnal meg "pikk-pakk" kész a metélt , mégis azt hiszi a "férfinép", hogy nehéz munka eredményét pusztítja épp.

Jó kedvet és sok sikert kívunk az otthoni tészta készítéséhez!