2011. június 27., hétfő

Levendulás kalács



Remélem nem únjátok még a levendula-őrületemet....remélem! 
Azonban ennek a posztnak a megszületéséhez nem kifejezetten a levendulamániám vezetett, hanem mert meg akartam veletek osztani ennek a formának a történetét.










Mikor megláttam a kirakatban ezt a kalácssütő formát, először mosolyoghatnékom támadt....(kicsit nagyképűnek hat, igaz?!) Ugyan kinek van erre szüksége, meddig tart egy fonottat "összedobni"? Aztán míg napközben dolgoztam, egyre inkább izgatta a fantáziámat a sütőforma..... és persze vásárlás lett a vége, mint ahogy látszik is! Jó, jó, meggyőző volt az ára is, mintegy 600,-Ft! ez meg szerintem igen alacsony beszerzési ár a sütőformákhoz képest.
Aztán nem bírtam magammal és próbaként a jól bevált kalácsreceptem vettem elő, azt sütöttem benne először. Mivel felbátorodtam - ugyanis a forma kiállta a próbát!!! - ezért nekivágtam a levendulás változatnak!

Az alap persze maradt a sima kalács:
Hozzávalók:35 dkg liszt (BL-55)
15 dkg rétesliszt
7 dkg cukor
1 cs. van.cukor
7 dkg Rama
1 tk. só
2 tojás sárgája
1 ek tejföl
1,5 dkg élesztő
2,7 dl tej
a levendulás változathoz:
3-4 ek levendula szirup
egy marék levendula virág

Én legelőször a tejet meglangyosítom a cukor egy részét hozzáadva, majd az élesztőt futtatom...Közben a liszteket és minden egyéb hozzávalót a kenyérsütőbe készítem, hozzáadom a kész langyos tejes élesztőt és dagasztom a "szokásos" módon. Ezután jöhet a kelesztés - kelesztőtálban -, szép levegős tésztát kapunk.
Ezt a képlékeny tésztát töltjük a nem mindennapi formába, és kelesztjük még legalább 20 percet ...

A forma mélyedéseibe én most szórtam levendula virágot. Jól jött a szirupban már megfőzött virág, amit akkor kihűtöttem és eltettem a fagyasztóba. Az az igazság, hogy sajnáltam kidobni, úgy gondoltam, hogy használható lenne még, ez volt a "szirupban főtt virág" főpróbája!
Mehet a 180-200C-os sütőbe 20-25 percre!

Jó étvágyat!

2011. június 24., péntek

Cseresznye dzsem - 2011.



Említettem már, hogy itt a cseresznyeszezon? Hja, hogy közben vége is lett....!!!! De míg ez tartott, addig jó sok cserit ettünk ,mert mégtöbbet kaptunk az idén! Mivel a pocak-kapacitásunk véges, és azt el is értük ,így a "feldolgozás"  szakaszába kezdtem. Így készült el életem első cseresznye dzseme!!!

Egyik nap a nagy kánikulában épp rám várt egy kisebb láda cseresznye.....gondoltam, ha már olyan szépen mosolyognak azok a piros (bocsika, már-már bordó) szemek, hát nem mondok nekik nemet! Így nem volt más választásom, nekiláttam magozni...... de mivel nekem nincs magozó szerkezetem, maradt a két szép(?) kezem! De kis segítséget kaptam, ugyanis találtam Mártinál egy nagyszerű ötletet....használtam is, és jelentem bevált!!!!! Kész lettem a magozással, jöhetett a művelet! Mivel többek azt ajánlották, hogy a gyakorlatlan lekvárfőzők (ezt most magamra veszem!) kezdjék először a "Dzsemfix"-szel. Hát akkor én is így tettem, és vettem olyat, és követve a tasakon olvasható utasítást nekiálltam a dzsemfőzésnek. Mondjuk főzésnek ugye nem hívhatjuk, mert épp az a lényege ennek a "szernek", hogy néhány perc alatt kész lesz a dzsem , és megmaradnak benne a finom gyümölcsízek. No pont ez tetszett meg benne - na persze a gyorsasága után!

A hosszú esszém után akkor elmondom azt is, hogy miután kimagoztam a cserit, úgy kb. 2,5 kg maradt meg tisztán. Kicsit a turmix segítségével pépessé varázsoltam, de hagytam azért kicsit darabosabb részeket is, mert én így szeretem.... Ehhez 30 dkg cukrot adtam - utasítás szerint, de nekem elég lesz legközelebb 25 dkg is! Aztán feltettem a dzsemfix hozzáadásával együtt főzni, úgy kb. 5-8 percig.

Aztán kiszedtem a kész dzsemet a már elmosott, de száraz üvegekbe, hirtelen megfordítottam, hogy kis vákum keletkezzen, így hagytam kb. 5 percig, majd visszaállítottam az üvegeket talpukra és félretettem a hűvös spajz-polcokra!
Megjegyzem, jól mutatnak ott az életem első cseresznye dzsemjei!!!


 

2011. június 19., vasárnap

Fetával töltött sült paprika



Legelőször is be kell vallanom, hogy ez az ötlet nem saját kútfőből ered! A múltkoriban láttam Tomakonyhánál ezt a finomságot, ami bennem már akkor is jó emlékeket idézett... El is határoztam, hogy elkészítem itthon , mi tartana vissza????

Jelentem több alkalommal is asztalra került nálunk azóta, és irtó nagy a sikere! Bátran fogjatok hozzá, mert gyors, egyszerű és nagyszerű ételről van szó! Megfelel akár könnyű vacsorának is, de nagyétkűeknél az előétel szerepét is betöltheti egy vacsoránál.
A hozzávalókat igazán nem is tudom érdemes-e felsorolni, mert szinte alig kell hozzá más mint a paprika és a feta.
Elsősorban zöld (hegyes erős) paprikából jó készíteni, de mint látjátok már bebátorodtam, és kipróbáltam a tv (tölteni való) fehér paprikát is. (A Zuramnál ennek nagyobb a sikere, így nálunk már kétféle paprika készül!)
Vásárlásnál javaslom előnyben részesíteni a "dagadtabb" , de egyenes zöld paprikákat, csak azért, hogy könnyebb legyen a töltésnél a dolgunk.

Megmossuk a paprikákat, levágjuk a végüket - de nem dobjuk el, félretesszük! - és megszórjuk a belsejüket kevés oregánóval. Só nem kell, mert a sajt maga is elég sós! Közben felvágjuk a fetát hasábokra - nekem ez vált be, könnyebb így dolgozni vele.

A fetáról egy gondolat még..... Én is ennek hívom, mert így közérthetőbb, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóbbi időben nem azt használom....Felfedeztem a Tescoban egy saját terméküket "salad topping" néven, ami pont olyan mint egy krémes feta!!!! egyben különbözik csak: az árában! ami ugye nem utolsó szempont.
Én ezt használom salátákra, (mert épp arra találták ki, ugye?) meg tésztáknál, vagy épp hússzeletekre teszem kockákra vágva...stb stb.
no meg ennél az egyszerű töltött paprikánál is nagyon bevált!

hol is tartottam....???? szóval a hasáb fetákkal (mostmár tudjátok, hogy kicsit nem feta) megtöltjük a paprikákat és visszatesszük rájuk a kalapot és mehetnek szép sorban a sütőedénybe. Ekkor még a tetejüket megszórom oregánóval és sóval (kevés) , borssal és meglocsolom olívaolajjal és mehet is az előmelegített (200C) sütőbe kb. 20-25 percre.
Mikor szép pirosra sültek - mert én így szeretem - kész is vannak.
Melegen kitünő, de hidegen is elfogyott már nálunk....
Ha meg finom kenyeret is sütök, no akkor az teljes élvezetet jelent, hogy lehet a fűszeres olívát tunkolni vele......


2011. június 18., szombat

Cseresznyés sütike



Utolért minket a cseresznyeszezon!!! Gondolom mindenki degeszre ette már magát ezzel a finomságos, pirosló gyöngyökkel....mert én speciel az eper után a cseresznyét nevezném meg kedvenc gyümölcsömnek! Főleg azt a roppanós, keményhúsú fajtát...jaj, mennyit meg tudok enni belőle!!!!
Szerencsések vagyunk az idén, mert több helyről is érkeztek már felajánlások cseresznye formájában, így kedvemre ehettem én is és kis családom is ebből a finom rubin golyóból....Sőőőt, annyira elláttak bennünket a barátok, ismerősök, hogy már a pocakunk nem bírja, így a feldolgozás folyamata is megindult.....
Elsőként ezt a mindenki által ismert - és szerintem szeretett - egyszerű süti készült belőle. Legtöbben a "dobálós piskóta" néven emlegetik, aztán lehet még akár cseresznyés pite is , no meg a fantáziánk szerint aminek épp nevezzük....

Persze én is százszor készítettem már ezelőtt is ezt a sütit, de én olyan kísérletezős fajta vagyok....Így ma mikor a cserit puttyogtattam - hohóóó!! új módszerem van, mindjárt beavatok mindenkit!!! - szóval eközben a teraszon cseverésztem a szomszédasszonnyal (mert azért a kezem is járt, hogy a számmal beszéltem...). Tőle már kaptam egy-két jó recit, ami azóta is forgandóban van, és szívesen is adom tovább, így rákérdeztem, ő melyik változatot használja ehhez a "dobálós" fajtához? Meg is osztotta velem rögvest az ő tutti receptjét, hát most ezt láthatjátok nálam is! (megjegyzem: ez is bevált reci lett!)
Ezúton is köszönöm Zsuzsi!!!

Majd elfelejtettem a "trükköt" elmondani....!!!! Szóval azt olvastam mostanában valahol, hogy a meggy, cseresznye magozásához - köznyelven puttyogtatásához - elég egy gemkapocs!!! és igaz!!! ma én is kipróbáltam, mit veszíthetek alapon és tényleg működik!!! A gemkapocs szárát kiegyenesítjük és a nagyobb részét dugjuk a bogyó közepébe a csuma helyén és kiemeljük a magot anélkül, hogy széttrancsíroznánk a gyümölcsöt! Persze ez a változat csak azoknak szól, akiknek nincs otthon magozó szerkezetük - nekem nincs!



Cseresznyés "dobálós"

Hozzávalók a tésztához:
25 dkg Ráma, 3 tojás, 15 dkg cukor, 30 dkg liszt, 1/2 doboz (kicsi) tejföl, 1/2 cs. sütőpor

A 3 tojás fehérjét habbá verem. Azért ezzel kezdem, mert így használhatom tovább a robotgépet, mosogatás nélkül (pfujj lustaság!)....
A Rámát a tojás sárgájával kikeverem, hozzáadom a cukrot, majd a lisztet, amibe előtte elkevertem a sütőport. Ehhez jöhet még a fél doboz tejföl, és a tojás felvert habja. Ezt szépen összedolgozom majd egy 35X45-ös tepsibe töltöm, elegyengetem. Most jöhet a "dobálás"!!! A már kimagozott cseresznyét én porcukorral és fahéjjal kikevertem és jól megdobáltam vele a tésztát....


Cseri+cukor+fahéj
Most szépen betoljuk a már előmelegített (180-200C) sütőbe, 20-25 percet sütjük (tűpróba).

<>
amikor kibújik a sütőből...

simogassuk meg vaníliás porcukorral
 

2011. június 14., kedd

Grill-party ....Jelszó:3A2I!



Jelszó: 3A2I!


A pünkösdölős hétvégén grill-partyra kaptunk meghívást, olyan "családias" , kislétszámos sütögetésre. Ahol a házigazdák nemcsak nagy szeretettel vártak minket, hanem lakodalmas mennyiségű étellel is...

Itt jegyzeném meg, hogy ez a post ma inkább szól beszámolóról, mintsem receptekről, mert mint ki is derült, én csak vendég voltam ...

Elhihetitek nekem, bloggernek sem könnyű lenni....főleg, ha vacsoravendégnek hívnak! Valamiért azt hiszik a háziak, hogy meg kell feleljenek valaminek, ami nem is tudjuk mi! De meg kell jegyeznem, hogy ezen a partyn mindennek megfeleltek, még annak is aminek nem is kellett!!! annyira kitettek magukért, hogy már azok a bizonyos csillagok röpködtek a levegőben...no nem a hullócsillagok, hanem amit általában a jó éttermeknek, chéfeknek osztogatnak, tudjátok....

Ja, egyébként a grill-party helyszínén egy óriási cseresznyefa áll, ami most épp ontja a gyümölcsét...és hát a háziak annak reményében is rendezték a partyt, hogy hátha leszedjük a cserit....szóval grill-partynak álcázott cseresznyeszedés volt, vagy cseresznyeszedésnek álcázott grill-party ....no ezt már nem is tudom eldönteni! De finom volt a cseresznye (degeszre ettük magunkat abból is!), és finom (legekkel) volt a vacsi is.....!

Megérkezésünk után a pasik tüzet raktak....Valamiért a tanulmányaimból az rémlik, hogy anno ez a női népség dolga volt....de ugye régen volt ez már, annyi minden változott!!! Szóval a pasik szépen őrizték a grillsütőt, és várták a sütögetni valót....

ott van ám a grillsütő is!!!!

Közben mi csajok előkészítettük a rácsra-valókat. Először a grillre került a "potom" 15 szelet tarja (csak ha éhesek lettünk volna, ugye). Mi csajok meg felnyársaltuk a pulykamellcsíkokat+paprikával+cukkinivel, megtöltöttük a gombafejeket fokhagymás vajjal és juhtúrós kencékkel.
készülnek a pulykanyársak...


...a gombafejek töltötten...



Közben jól megsültek a nyársak, a hússzeletek, töltött gombák, ja és nem is említettem a nem gyenge mennyiségű grillkolbászt!!! Már nagyon vártuk, hogy kóstolhassuk is a finomságokat....mikor pici kiegészítés került még az asztalra....csak mert szeretjük....ilyenek pl. a mozzarella paradicsommal, vagy a tzatziki (ennek külön története is van, majd máskor!), no meg a sima, de istenire sikerült ecetes fejessali....




...a pulykasaslikok megsülve...

paradicsom-mozzarella "rózsa"

...a majdnem teljes kínálat...


...és nem mellékesen olivás kenyér is volt ...





...és ami maradt a tányéron...





Persze nem érezték volna jól magukat a háziak - vagyis inkább a háziasszony, ha nem készít desszertet...ezért még volt a végére túrótorta is! Ugye nem is kell mondanom, hogy ez is nagyon jól sikerült Andinak!
Péter a túrótortával....

Erika

Andi (alias 3A2I) és JoeMaci - a HÁZIGAZDÁK
Remélem mindenki jól megéhezett, és nemcsak ezeket az igazán finom falatokat irigyelte el tőlünk, hanem azt a jó hangulatot is, amit ez a kis cseresznyeszedős (?) grill-party adott nekünk a pünkösdölős szombaton.
Szerintem nem is fér hozzá kétség, mi megválasztottuk a mi pünkösdi királyunkat, és királynőnket.....
Titokban a csillagokat is odaítéltük, de nem mondjuk meg nekik, még elbíznák magukat!!! De megérdemlik!

Jeges kv



Ismét utolért minket  a kánikula! Ilyenkor nem csak a teraszt lakjuk be, hanem előkerül a "mi jeges kvnk" gyártásához szükséges turmixgép. Igen, igen, jól olvassátok, a turmixgép!!! Gondolom nem én találtam fel azt a bizonyos spanyol viaszt, mikor először ilyet készítettem....de mostmár magaménak tartom, és most megosztom veletek.....Remélem nektek is ízleni fog és sikert arattok vele a családban, vendégeknél!

A hozzávalókat mennyiség szerint nem is írnám le, mert azt majd mindenki magának kitapasztalja, de a körülbeli arányokat azért hozzáfűzöm. Először lefőzzük a kávét - mondjuk most 2 főre - mint minden egyéb más esetben, mintha "normál" kávét innánk. Ezt beletöltjük a turmixgép tartályába, hozzáadjuk az édesítőt, cukrot - itt is a szokott mennyiséget, ahogy isszuk a megszokott kávénkat. Erre töltünk adagonként 1,25 dl hideg tejet, majd 10-12 db jégkockát. Ekkor bekapcsoljuk a gépet és 1-2 percig turmixoljuk - engedjük jó habosra keverni!


Majd óvatosan poharakba töltjük , hogy mindegyik adaghoz nagyjából egyformán jusson a kávéból és a habból is. Ne ijedjünk meg, ha kissé "fehér" a kinézete!!! Ahogy telnek a percek úgy figyelhetjük ahogy játszik a kávé a jeges tejjel.....érdekes látvány, elhihetitek! Aztán a végére szép hab koronázza a finom, hideg tejeskávénkat! A tetejére szabad kakaóport vagy fahéjat szórni...
...ha épp nincs otthon ír kávés pohár - megteszi egy ilyen is!
Természetesen ízesíthetjük kedvünkre, fantáziánkra bízva....mentalevéllel, narancslikőrrel, no meg persze a már jól ismert imádott levendulasziruppal - akár!


2011. június 8., szerda

Savanyú krumplileves



Mióta a blogomat írom, vagy inkább tervezem, azóta bennem van a szándék, sőt akarat, hogy ezt az ételt közzétegyem!!! Mégpedig azért, mert nagyon-nagyon egyszerű, és éppen ezért nagyon nagyszerű ez a leves!
Eredetileg én az alföldről származom.....és mikor elkerültem a nagyvárosba természetesen hoztam magammal az otthoni ízeket. Egyik-másik sikert is aratott - mint pl. ez a leves - de volt olyan amit azóta is csak a magam kedvére, nosztalgiázásból főzök. (ezekről majd máskor!)

Akkor szóljon most ez a poszt a "savanyú krumplilevesről"!
Odahaza nálunk ez egy sokszor előforduló leves volt, mégpedig azért, mert gyorsan kész van (max. 20 perc - amíg a krumpli megfő), meg azért is, mert apukámmal szerettük ezeket a savanykás ízeket...
Ezen ominózus leves milyensége meg épp attól sokoldalú, hogy épp mi van otthon....ha ennyi minden ,mint most nekem, akkor egy gazdag savanyú krumplilevest ehetünk, ha meg épp "hónap vége" szindróma van, akkor is finom, de egyszerűbb levest élvezhetünk!
Ja, és még egy fontos hozzáfűznivaló: nagyszerűségét adja még az is, hogy minden évszakhoz kitűnően alkalmazkodik....télen jó forrón esszük, nyáron "hűtőhidegen", esetleg langyosítva. 
Ha már eleget csigáztam az érdeklődéseteket, akkor jöjjön a recept:

Hozzávalók (ez a "gazdag változathoz"):
4-5 db közepes méretű krumpli
1 fej hagyma
3-4 db babérlevél
2 dl tejföl
1 kanál liszt
(eddig az alapváltozat)
ha van otthon....akkor 1/2 szál kolbász
fejenként 1 db tojás

A krumplikat megpucoljuk és kockára vágjuk (ha sietünk, akkor minél vékonyabb szeletekre!), a fej hagymát naggyázva negyedeljük, mehet hozzá a babérlevél és a só (itt jön még a kolbász ha épp van..., ezt olyan kétujjnyira daraboljuk) és felengedjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk.

Krumpli kockára, hagyma negyedre, 3-4 babérlevél, kolbász 2ujjnyi...

só, és felengedjük vízzel

Főzzük, amíg a krumpli megpuhul, majd a liszt-tejföl kettősével (ebbe pici étolajat csempészhetünk, így nem lesz csomós!) habarást adunk a majdnem kész leveshez. Ezzel forralunk rajta egyet, és itt akár kész is lehet a leves.


Ha még gazdagabbá szeretnénk tenni - mi így szeretjük - akkor fejenként 1 db tojást ütünk a forró levesbe. (azt hiszem ezt hívják buggyantott tojásnak, de javítsatok ki ,ha mégsem így lenne!)
itt a "gazdagon" változat
Innen már csak annyi a dolgunk, hogy megvárjuk, hogy megfő a tojás (ez ízlés dolga, hogy keményre, vagy közepe lágyabbra hagyva), és elzárjuk a tűzhelyet alatta.


Ilyenkor ezekben a meleg, kánikulai napokban sokszor napirendre kerül ez a leves, mert hűtőbe téve lehűtve nagyon finom friss ebédlehetőség. Én személy szerint még ecetet is teszek bele, de ez már tényleg csak ízlés dolga, bár ajánlom kipróbálni!
Szerintem ha megkóstoljátok, egy újabb lehetőség a nyári repertoárban a finom hideg gyümölcsleves mellé!
Télen meg jó forróra melegítem és tartalmas éhségűző szerepét kapja egy-egy átfagyott séta után....
Jó étvágyat!