Mikor már mindenkinek a könyökén jön ki a medvehagyma, akkor ugye nem is kívánjuk már ha megemlítjük sem....de mikor lecseng a dömping, és elmúlik a szezon, jól jön az elmenekített medvehagyma finom íze! Így voltam én is ezzel, mikor megkívántam a "valamilyen sóskrémes" péksüteményt. Kerestem a gondolataimban, hogy mi is lenne ami leginkább megfelelne az én kívánalmaimnak.....naná, megint egy "Limara-recept" ugrott be, nem is tudom miért....!!!???
Elmondanám, hogy mikor először kipróbáltam ezt a receptet, nagy lendületet kaptam, mert addig mindig pékségben vettük azt a "zsemle-cipót", ami ez a méret volt, mert a Zuramnak ez a méret jött be igazán....a zsemle kicsi, abból már kettőt kellene enni, a kenyérből a szelet kissé kezelhetetlen....így maradt ez a méretes nyújtott zsemle. De hogy mi tartott vissza addig ennek a fazonnak a kipróbálásától, azt már ne kérdezze senki!!! Viszont mostmár tudjuk, hogy nekünk épp ez kell, és hála a mi "anyánknak", meg is van a megoldás is!
Többször sütöm, néha töltötten, néha üresen, csak olyan "zsemlésen", máskor vegyesen.....
Az alaprecept nálam is a jól bevált fehérkenyér , mert tényleg jól bevált! De mint a buci receptje is írja, itt az öregtésztát emelem 25-30 dkg-ra és az élesztőt is 1,5 dkg-ra. A kelesztés után osztom a tésztát a buci méretű adagokra, nekem a 8-10 dkg-os jött be, de maradhattok az alaprecept szerint a 12 dkg-os változatnál is.
Nálam a buci töltött változata szerepel. mégpedig medvehagymás krémmel.
Ez egy igen egyszerű, bár annál népszerűbb krém minálunk! Egyszer véletlenül vásároltam a Lidl-ben egy olyan nagyobb kiszerelésű krémtúrót, ami akkor nagy mellényúlásnak tűnt.....azonban azóta kiderült, hogy a legjobb döntésem volt hosszú idők óta! Ugyanis ezzel kitünően helyettesíthető a Mascarpone, mert állaga, íze szinte megegyezik - no jó pici eltéréssel - , azonban az ára igencsak alatta van az eredeti verziónak. Én szoktam ilyen sós krémekhez is használni alapnak, de készül belőle minden olyan is ami édes változatnál az a bizonyos olasz krémsajtot kívnánja.
Itt is ezt az alapot javítottam kicsit fel a késsel apróra vágott medvehagymával és kevés natúr joghurttal. Ettől egy olyan kellemesen kenhető krémet kapunk, amit akár máskor hideg vacsorára is tálalhatunk a sima bucikhoz....
A bucik tésztáját adagokra osztottuk és az alábbi formázással folytatjuk a munkát, azzal a kis különbséggel, hogy én a krémmel megtöltöttem a közepét. A továbbiakban ugyanúgy jártam el...sütőzacskóba tettem a bucikat, általában 4-6 db fér el egy ilyen zacsiban. (nekem is bevált a Tesco-ban kapható méretre szabható változat, ajánlom még a kezdőknek is, mert praktikus és tényleg gazdaságos)
Ekkor még kelesztünk rajta legalább 30 percet, vagy amíg kellően dagik (bucik) lesznek, ezután bevágjuk, vízzel megspricceljük és a sütőzacskót lezárjuk.
Mehet a sütőbe, amibe tegyünk egy edényt, tele vízzel. 200C-os sütőben sütjük kb. 20-25 percet.
Remélem, hogy kedvet csináltam nektek is a 'bucigyártáshoz', mert higgyétek el, nagyon nagy sikeretek lesz a családnál ezzel is! Az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a változat jól tűri a fagyasztást is, (leginkább a töltetlen persze) így bármikor előkapható a "vésztartalék", ha finom péksüteményre vágyunk!
Elmondanám, hogy mikor először kipróbáltam ezt a receptet, nagy lendületet kaptam, mert addig mindig pékségben vettük azt a "zsemle-cipót", ami ez a méret volt, mert a Zuramnak ez a méret jött be igazán....a zsemle kicsi, abból már kettőt kellene enni, a kenyérből a szelet kissé kezelhetetlen....így maradt ez a méretes nyújtott zsemle. De hogy mi tartott vissza addig ennek a fazonnak a kipróbálásától, azt már ne kérdezze senki!!! Viszont mostmár tudjuk, hogy nekünk épp ez kell, és hála a mi "anyánknak", meg is van a megoldás is!
Többször sütöm, néha töltötten, néha üresen, csak olyan "zsemlésen", máskor vegyesen.....
Az alaprecept nálam is a jól bevált fehérkenyér , mert tényleg jól bevált! De mint a buci receptje is írja, itt az öregtésztát emelem 25-30 dkg-ra és az élesztőt is 1,5 dkg-ra. A kelesztés után osztom a tésztát a buci méretű adagokra, nekem a 8-10 dkg-os jött be, de maradhattok az alaprecept szerint a 12 dkg-os változatnál is.
Nálam a buci töltött változata szerepel. mégpedig medvehagymás krémmel.
Ez egy igen egyszerű, bár annál népszerűbb krém minálunk! Egyszer véletlenül vásároltam a Lidl-ben egy olyan nagyobb kiszerelésű krémtúrót, ami akkor nagy mellényúlásnak tűnt.....azonban azóta kiderült, hogy a legjobb döntésem volt hosszú idők óta! Ugyanis ezzel kitünően helyettesíthető a Mascarpone, mert állaga, íze szinte megegyezik - no jó pici eltéréssel - , azonban az ára igencsak alatta van az eredeti verziónak. Én szoktam ilyen sós krémekhez is használni alapnak, de készül belőle minden olyan is ami édes változatnál az a bizonyos olasz krémsajtot kívnánja.
Itt is ezt az alapot javítottam kicsit fel a késsel apróra vágott medvehagymával és kevés natúr joghurttal. Ettől egy olyan kellemesen kenhető krémet kapunk, amit akár máskor hideg vacsorára is tálalhatunk a sima bucikhoz....
A bucik tésztáját adagokra osztottuk és az alábbi formázással folytatjuk a munkát, azzal a kis különbséggel, hogy én a krémmel megtöltöttem a közepét. A továbbiakban ugyanúgy jártam el...sütőzacskóba tettem a bucikat, általában 4-6 db fér el egy ilyen zacsiban. (nekem is bevált a Tesco-ban kapható méretre szabható változat, ajánlom még a kezdőknek is, mert praktikus és tényleg gazdaságos)
Ekkor még kelesztünk rajta legalább 30 percet, vagy amíg kellően dagik (bucik) lesznek, ezután bevágjuk, vízzel megspricceljük és a sütőzacskót lezárjuk.
Mehet a sütőbe, amibe tegyünk egy edényt, tele vízzel. 200C-os sütőben sütjük kb. 20-25 percet.
 |
| itt a sütőzacskóban csücsülnek a bucik |
Remélem, hogy kedvet csináltam nektek is a 'bucigyártáshoz', mert higgyétek el, nagyon nagy sikeretek lesz a családnál ezzel is! Az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a változat jól tűri a fagyasztást is, (leginkább a töltetlen persze) így bármikor előkapható a "vésztartalék", ha finom péksüteményre vágyunk!
