2012. augusztus 27., hétfő

Szilvás lepény


Most gyorsan posztolom ezt a pitét.... Mégpedig azért, mert vannak még rejtett tartalékaim, amiket már azért nem tettem fel, mert lejárt a szezon és olyan bután jön ki, hogy most jövök elő egy - mondjuk epres sütikével, mikor már szilva szezon van.......
De most!!!! most szilva szezon van, és itt a szilvás pite! ....ami nagyon-nagyon finom volt.....

A tészta receptjét valamikor egy újságból másoltam ki a füzetembe, de nem tudom mi volt az oka, hogy sosem próbáltam ki. (vagyis sejtem....nem volt hozzá fotó!, nekem meg az kell az inspirációhoz) Most bátor lettem és nekivágtam. Aztán most bánom, hogy eddig nem, mert egy nagyon jó tészta. 
Köztes állapot a kevert piskóta és a kelt pite között - talán ez is visszatartott anno. Azonban ettől még érdekesebb volt a sütemény, mert a keltek tésztás állaga ötvöződött a piskóták könnyedségével. Szóval mostmár többször kerül elő ez a tésztaféleség!

Hozzávalók:
40 dkg liszt,
3-4 dl tej,
1,5dkg friss élesztő,
5 dkg cukor
10 dkg vaj,
0,5 dl olaj,
2 tojás,
csipet só,

kb. 50 dkg szilva
3-4 ek kristálycukor
2 kk őrölt fahéj

marcipán (elhagyható)


Először kezdjük az élesztővel, futtassuk fel langyos, cukrozott tejben. Ha kész, adjuk hozzá a liszthez,, jöhet hozzá még a 2 tojás sárgája, a lágy vaj, az olaj és a cukor. Ezeket kikeverjük annyi tejjel, hogy lágy tésztát kapjunk - nem kell megijedni, tényleg lágy lesz a tészta, mint a piskótánál, tehát ne számítsunk a keltek rugalmasságára! 
Közben a tojás fehérjét habbá verjük. Ezt dolgozzuk bele az előbb kikevert tésztába. 
Hagyjuk legalább fél órát kelni. 

Kivajazhatjuk a tepsit közben - én mondjuk sütőpapírra szavazok.... Célszerűbb a nagyobb méretű tepsit használni, mert nehezebben sül át a tészta, ha nagyon magas. (tapasztalat)

Öntsük bele a tepsibe a tésztát és vizes kanállal simítsuk el a tetejét. Erre jöhetnek a gyümölcsök... Itt most nálam ugye a szilva. 
A szilvát félbe vágtam, és vágott felével lefelé raktam rá a tészta tetejére. 
Kristálycukrot kikevertem fahéjjal és bőven megszórtam a szilvákat és a tésztát. 
Volt még itthon egy kis maradék marcipán , amit ráreszeltem ezek tetejére és mehetett is a 180C-ra melegített sütőbe 35-40 percre. Figyeljünk a tésztára, főleg, ha van rajta marcipán - ami persze elhagyható - mert úgy hamarabb pirosodik a teteje, akkor takarjuk le fóliával. De sütni kell ennyi ideig, mert különben belül "szalonnás" marad a tészta.


Hagyjuk a tepsiben kihűlni és csak utána szeleteljük fel a pitét. Fahéjas porcukorral megszórva tálaljuk.





2012. augusztus 26., vasárnap

Grillezett kukorica


Javában tombol a nyár és vele együtt a grillszezon is! Mint már tudjátok, nálunk is kedvelt étkezési forma a grilles..... de valahogy ez a kukorica kimaradt eddig!

Kukoricát már csak vadászva találtunk a vásárcsarnokban, de mivel strandolós hétvégét terveztünk adott volt, hogy kell hozzá a főtt kukorica is! Ezért mikor találtam egy megszokott árusnál, vettem is a még zsengének látszó csövekből. Mikor szóba került, hogy akkor most grillezésnél mi legyen a menüben, eszembe jutott, hogy ki kellene ezt is próbálni, hogy grillezve milyen a kukorica? annyit láttuk már az "amerikai filmekben", hogy amikor barbecueznak, akkor ott sütögetik a grillen a kukoricacsöveket is...meg a pillecukrot is...(erről majd máskor)

Valami rémlett ezzel a grillezett kukoricával kapcsolatban, de azért utána olvastam a neten..... Találtam is több tutti receptet - naná, mindenki a sajátjára esküszik, mint mindig. Ezekből összegyúrtam a sajátomat és ezzel próbáltuk ki az első grillezett kukoricánkat!

Előszöri megfőztem a csöveket a szokott módon. Most mindegyiket eltörtem kettőbe, mert nekem valamiért a grillezetthez ez a rövidebb fazon illett - ne kérdezzétek miért!? Megfőttek a sárga gyöngysorok és közben a grillmesterem is készen állt a sütésre.....mehettek a grillrácsra. Szép pirosra sütötte őket és én meg közben megolvasztottam a vajat. Sütés után átkentem mindegyik grillezett csövet ezzel a vajjal - szépen sercegtek......
Én most semmi faxnit nem csináltam a lekenésnél , csak a sima vajat használtam. Gondoltam így elsőre nem variálom túl.... de máskor már nem fogom ennyiben hagyni, ezt is tudom! Jöhetnek a vajhoz a fűszerek (nekem a chili-citrom variáció izgatja a fantáziámat egyelőre), de szóba jöhet a fokhagymás változat is...


Szerintem egy nagyon jó kis levezető eleme a grilles menünek, amikor épp nem a fóliában sült mézes gyümölcsök variációt válasszuk.....


2012. augusztus 15., szerda

Tojásos nokedli


Amikor tavasszal beindul a zöldsaláta szezonja, mindenki tojásos nokedlit készít, mert ahhoz dukál igazán a saláta ecetes lével! De miért nem esszük ezt máskor is??? 
Most is vettem egy fej salátát, mert azt mindig meg tudom kívánni, olyan jó cukros-ecetes lében...... Aztán valahogy a gombhoz a kabátot esete forgott fenn, mert ott volt a saláta, és mit készítsek hozzá? ekkor jött a tojásos nokedli ötlete, mint gyors hétköznapi ebédé. 

Készítettem hát egy adag nokedlit - becsületes nevén galuskát - azután 3 tojást felvertem és a még meleg nokira öntöttem és addig kevertem, amíg a tojásból olyan rántottaszerű lesz. 

A salátát tisztára mostam, majd felvágtam és salátástálba tettem. Közben elkészítettem a levet, ami só-cukor-ecet és víz elegye. Most kicsit variáltam rajta, és tettem hozzá 2 gerezd nagyon apróra vágott fokhagymát is , de ez persze elhagyható, azonban nem ront a salátán, elhihetitek!

Ezzel vártam ebédre haza a Zuramat, akinek ez az egyik kedvence, nem is tudom miért!?!

Sajnos nem túl fotogén ez a nokedli......


2012. augusztus 13., hétfő

Habcsókos rózsakalács


Összejöttünk páran és kellett valami desszert. A múltkoriban nagy sikere volt a lekváros buktának is, hát gondoltam, most annak mintájára készítek egy kalácsot.... Már régóta szemezgettem a habcsókos töltelékkel, de vagy nem volt elég tojásfehérje, vagy ha volt, azt másra gyűjtöttem... Most nem térítettem el magam , és megcsináltam!

A kalácsot a szokásos receptem alapján csináltam, mert ugye mindenkinek megvan a "jól bevált" a kalácsra is. 


Hozzávalók a tésztához:
35 dkg liszt (BL-55)
15 dkg rétesliszt
7 dkg cukor
1 cs. van.cukor
7 dkg Rama
1 tk só,
2 tojás sárgája
1 ek tejföl,
1,5 dkg élesztő
2,7 dl tej,
1 marék mazsola (ez opcionális)

Töltelékhez:
2 tojás fehérje
10 dkg porcukor
10 dkg kókuszreszelék
pici só
aszalt gyümölcs (ez is opcionális)

A tészta hozzávalóit kenyérsütő gépbe teszem és kidagasztom. Hagyom kelni. 
Addig elkészítem a tölteléket. A tojások fehérjét habbá verem, majd hozzáadom a porcukrot és azzal is fényesedésig kidolgozom. Ezután óvatosan hozzákeverem kanalanként a kókuszreszeléket és ha van az aszalt gyümölcsöt is. Vigyázzunk, hogy a hab ne törjön meg!

A kész kelt tésztát kinyújtom és megkenem a kókuszos habbal és feltekerem , mint a bejglit. Ezután felszeletelem és sütőpapírral bélelt tortaformába ültetem a "csigákat" és hagyom még kelni kicsit, úgy legalább 30 percet. 
Előmelegítem a sütőt 180C-ra és lekenem a kalácsot (cukros vízzel, vagy tojássárgájával) és mehet is a sütőbe, 30-35 percre. Ha pirulna a teteje, tegyünk rá alufóliát.

Sajnos kész rózsakalácsról csak ennyi fotót tudtam készíteni, mert ahogy kitettem az aztalra.....elfogyott!






2012. augusztus 12., vasárnap

Lángos - szódával


Nem akarnék lemaradni a többi bloggertől, hogy nem teszek fel az idén egy lángost ide a blogra!
No nem ez az apropója ennek a posztnak!!! Hanem mert nyár=lángos! 
Lángost inkább nyáron eszünk - de miért is, amiért bejglit inkább csak karácsonykor?! - és most nyár van, nem vitás! Többször is porondra került nálunk is a lángos, mert finom, gyors, és mindenki szereti!
Mi azért máskor is szoktunk lángost enni, nemcsak mikor itthon készítem. Olyankor vagy a helyi (pécsi) vásárban, mert ott is van egy lángosos, akinél nagyon szeretjük a lángost. Vagy, ha nagyon ritkán haza látogatok alföldi "kisfalumba", akkor nem lehet kihagyni a piacos lángosozást vasárnap reggel! ez már szinte szent dolog. De nemcsak azért mert nagyon-nagyon finom a félegyházi lángos, hanem egyedül ott tudják úgy becsomagolni, hogy ehető állapotban kapjuk meg! Majd kitanulom és hozom a fortélyt!!! Ők annyira ügyesen rakják papírba, hogy szinte sétálva lehet enni, nem leszek nyakig tejfölös-olajos.... szóval szuper! 

Szóval azt hiszem leszögezhetjük, a lángosozás az egy életérzés! Mindenkinek a maga lángos-élményével.

Tudom, mindenki a saját lángosreceptjére esküszik - naná!!! - de én azért szoktam néha kipróbálni máshol látott, olvasott, ajánlott lángosokat is. Eddig általában azt a sokak által ismert "kefíres lángost" készítettem, talán még szerettük is ... Aztán egyszer "csak úgy" kérdeztem a szomszédasszonyomat - akitől már sok jó receptet kaptam ám! - hogy ő hogyan készíti a lángost? Hát persze, hogy ezt is olyan "sitty-sutty" módon, ahogy ő mondja, minden receptre. Azonban erre most tényleg igaz is! Amiért pedig más mint az eddigi lángosok......no az a szódavíz! Igen, ő szódát is tesz a tésztába. Naná, hogy kipróbáltam, mert izgatott ez is, hogy mit dob rajta az a szóda? Hát sokat!!!!
A szódától még levegősebb, puhább lett a lángos a végére, és ez sokat nyomott a latban, hogy ezentúl ez a recept lesz kéznél!

A lángos tésztáját máskülönben ugyanúgy készítjük, mint máskor. Langyosított liszthez hozzáadjuk a 1 dl cukros tejben futtatott 3 dkg élesztőt, sót, 1 dl étolajat, és akkor most jöhet a szódavíz.... és kezdődhet a dagasztás! No azért nem kell megijedni, mert a lángost nem kell igaziból dagasztani, de jól ki kell keverni, egészen addig, míg sima tésztát kapunk, ami elválik az edény falától. Nem ördöngős, nekem elhihetitek!
Mivel élesztős, hagyjuk most kelni.

Mikor kész a lágy , formázásra váró tészta, akkor  serpenyőben bő olajat forrósítunk. 
De mielőtt nekilátunk a sütésnek, készítsünk oda egy kis tálkában még étolajat. Mert amikor kivesszük a "maréknyi" tésztát, előtte nyúljunk bele ebbe a tálkába és olajozzuk meg a kezünket (olyan kézmosósan is akár), mert így könnyebb lángosra formázni a cipót. Gyakorlottak már érzik, hogy mikor jó a tészta, de aki még nem annyira gyakorlott, annak mondom, hogy ha túl lágy, akkor kiszakad a tészta, és nyúlik is "világgá", ha meg túl kemény, akkor nehéz formázni és sütés után is száraz, kemény marad. 
Kezünkbe vesszük a gombócot és forgatva körbe, húzogatjuk a szélét .... és már kész is a lángos!!! 
De ha már elég gyakorlottak leszünk akkor menni fog ez is: http://www.youtube.com/watch?v=WK4QSqCsXNo.
Én nem szoktam olyan "piacos" lángos nagyságúra csinálni, mert abból jó ha egyet meg tudunk enni.... ezért inkább kisebb változatok kerülnek tányérra. Meg én jobb szeretem, ha nem ropogós a tészta, még a közepe sem....úgy szoktam kérni, ha lángossütőnél vesszük, hogy : nézzen rám, olyan dagi legyen, puha mint én! Eddig bejött!

Ilyenkor amikor szép az idő, akkor kikerül az indukciós főzőlap (rezsó) a teraszra és ott sülnek a lángosok.... Tisztára olyan, mintha látványkonyhás étteremben lennénk...... vagy a strand lángosbüféje előtt....
Aztán szépen sorra sülnek ki a lángosok és mindenki kedvére kencézheti...... ott van eddigre már az asztalon a fokhagymás lé, ezzel ecsettel átkenhetjük, a tejföl, a reszelt sajt ...és az újabb őrület, hogy még lila hagyma is kerül minderre......
...hogy ez nem a diétás ételek egyike? persze én is tudom, de ha úgy szeretjük!!! ....és mert " úgy élvezem én a strandot...!"

Megjegyzem még, hogy ez is most ismétlésként került az asztalra, mert közkívánatra ismételtük egy régebbi "strandos" ebédünket - itthon! A "strandos" ebéd abból áll, hogy mióta van itthon is medence, egyértelműen kevesebbet - vagy semennyit - nem járunk strandra. De szeretjük a strandos feelinget!  Ezért úgy szoktam csinálni, hogy készítek néhány igazi vízparti fogást, mint pl. az itt említett lángos (csak nem kell érte órákig sorban állni a büfénél), a főtt kukorica, gyümölcsök (dinnye, barack, szőlő) golyóra, kockára vágva, és tálba téve lehűtve (strandon többszáz forintokért árulják kis tálkába, ugye), a palacsinta - mert anélkül nem múlhat el strandolás, igaz!?, Fagyi vagy jégkrém mindig van a fagyasztóban....Jégbe hűtött teát is készítünk.... Szóval kell ennél több egy itthoni strandélményhez? Ugye nem! 

Vagy mégis? egy igazi lángos! Itt is van!






2012. augusztus 11., szombat

Gulyásleves


Van olyan aki nem szereti? Ugye nincs! Mert olyan nagyon finom!!! Jöttek hozzánk hétvégére a kiscsalád, és ők rendelték ezt a kedvelt leveskét. Általában az a szokás, hogy ez után a leves után valami tésztafélét eszünk, mert ez egy olyan "gazdag, tartalmas, sűrű leves"....most is így történt: lángost sütöttem. (erről majd egy másik posztban)

Az elkészítése ennek a levesnek annyira nagyon egyszerű, de mégis tipikusan "ahány ház, annyi szokás" - annyi íz. Tulajdonképpen ha hús van otthon, akkor minden van egy jó gulyásleveshez. 
Én leginkább az autentikusabb változatot részesítem előnyben, amikor marhahúsból készítik. De természetesen több alapanyag is kipróbálásra került már.....
Most vegyesen készült az alap, marhalábszár és sertéslapocka húskockáiból főztem pörköltet. 
Amikor hagymán megpárolódott a hús - figyeljünk, ha különféle húsokat főzünk együtt, nem egyszerre főnek meg! - ráteszem a pirospaprikát és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Itt még nem kell a levesnyi mennyiségű vizet hozzáadni, csak "rövid" lével főzünk egy pörköltet. Amikor ez is elkészült, akkor jöhetnek hozzá a sárga- és fehérrépa karikára, a krumpli kockára vágva (és mert én szeretem benne, néhány szelet zeller is), és 2-3 gerezd fokhagyma. Ezzel kicsit párolom még, és most felengedem annyi vízzel, amennyi levest szándékozok főzni. Már csak annyit kell főzni, amíg a zöldségek is megpuhulnak. 

Közben elkészítjük a csipetkét hozzá. 
1 tojáshoz sót adunk, lisztet annyit, hogy gyúrható tésztát kapjunk és egy nem túl kemény állagú gombóccá dolgozzuk össze. Ekkor kezdődhet a csipkedés! Bal kézbe fogjuk és jobb kézzel tényleg lecsipkedünk belőle kisebb darabkákat, és ez dobjuk a levesbe. 
Most már tényleg nincs más dolgunk ,mint megvárni, amíg a tésztacsipetek feljönnek a lé tetejére, és ekkor kész is a finom gulyáslevesünk!

Tálaláskor én szoktam mellé tenni Erős Pistát is, mert szerintem egy igazi gulyás, csípősen enné ezt a levest - meg én is!

Nem véletlen tehát, hogy a hazánkba látogató külföldiek első között tanulják meg ennek az ételnek a nevét, és kapnak minden alkalmon, amikor igazi magyar "gulast" ehetnek. 

2012. augusztus 10., péntek

Pehelykönnyű túrós pite


A családom nőtagjai szeretik a túrós süteményeket. Ezért ha tudom, hogy jönnek hozzánk látogatóba, akkor igyekszem ezek közül válogatni, hogy túró legyen benne..... Már régóta ott volt a tarsolyomban ez a pite, hogy ki kell próbálnom, hogy tényleg pehelykönnyű-e? Meg azért is, mert a pite lehet bármilyen nekem, azt nagyon szeretem....úgy vagyok a pitével, mint Gombóc Artúr a csokival. Szóval jött a pite első felvonás....Először persze a túrós változat, ha beválik, lehet a többi szokásos - és nem annyira szokásos - pite töltelékekkel próbálkozni.

Ezt a receptet Andinál találtam, mint olyan sok jó receptet már, amit mentettem is saját tárhelyre is. 

A tészta hozzávalói:
30 dkg liszt, 15 dkg margarin, 4 tojás sárgája, 3 dkg élesztő, 0,5 dl tej, 1 kk. cukor, csipet só,

Töltelék hozzávalói:
60 dkg túró, 25 dkg porcukor, 4 tojás fehérje, 1 cs. van.cukor, 1 ek. liszt, mazsola. (aki szereti a túróban, tehet bele természetesen reszelt citromhéjat is, én ki nem állom!)

Elkészítése: A cukorral langyosított tejben futtassuk fel az élesztőt. Gépi habverővel keverjük ki a tojás sárgáját a puha margarinnal, szitáljuk hozzá a lisztet, adjuk hozzá a sót, és a felfuttatott élesztőt. Alaposan dolgozzuk ki a tésztát és osszuk ketté.
  
A töltelékhez a túrót szitán törjük át, keverjük ki a porcukorral, adjuk hozzá a mazsolát, vaníliás cukrot,  a lisztet, és a 4 tojás felvert habját.
Én jobban szeretem, ha simára el van dolgozva, és olyan krémszerű a túró, és ekkor jöhet bele a hab.


Sütőpapíros tepsibe tegyük az egyik kinyújtott tésztánkat, simítsuk rá a túrókrémet, majd a tetejére tegyük a másik kinyújtott tésztalapot. Tetejét szurkáljuk meg villával, és hagyjuk pihenni minimum 1 órát.

Előmelegített sütőben közepes hőfokon (180C) 30 – 35 perc alatt elkészül. 
Szeleteléssel várjuk meg míg kihűl, és porcukorral tálaljuk.

Nálunk nagy sikere volt, mert a túrós sütik között is különösen finom változat, ez a pehelykönnyű túrós pite!




2012. augusztus 9., csütörtök

Krumplis pogácsa (nálunk) - krumplifánk


Ez egy régi gyerekkori kedvencem. Nálunk otthon krumplis pogácsa a neve, de ha szóba kerül ezen a néven, akkor mindenki arra a sütőben süthető változatra asszociál. Pedig ez itt olajban sül, mint a fánk......
Régen ez az étel akkor került leginkább asztalra, mikor már fogytak a tartalékok, el kellett használni az "öreg krumplit", mert a végét járta. Mamámnál is sokszor volt ez a finom édes tészta menüsoron, de anyukám is többször tette ezt asztalra, leginkább a szombati ebédekkor....
Érdekessége még, hogy ehhez az ételhez - másodikhoz - levesként a gölődin leves dukált! Ez egy krumplis gombóc leves.....de erről majd máskor hallotok bővebben!

A pogácsa tésztája a hagyományos krumplis tészta, majdnem olyan, mint amit a nudlihoz is készítünk.
Ehhez is kockára vágott krumplit főzünk - úgy kb 25-30 dkg - amit hagyunk kicsit kihűlni. Van aki szívesebben főzi a krumplit héjában és utána pucolja és nyomja össze. Nekem ez a gyorsított változat vált be, hogy pucolva, kockára vágom és úgy főzöm sós vízben.
Tálba szórjuk a lisztet, hozzá az összetört krumpli jöhet, majd tojás és tejben futtatott élesztő, só. Összegyúrjuk és hagyjuk pihenni. Nem kell annyira keleszteni, de pihenjen a tészta.

Mikor látjuk ,hogy emelkedett, szép levegős, akkor a deszkára tesszük és kicsit megnyújtjuk, nem túl vékonyra (úgy 2 kisujjnyira) és pogácsa szaggatóval korongokat szúrunk ki. Ekkor letakarjuk egy konyharuhával és hagyjuk még kicsit kelni. (ez úgy 10 perc lehet).
Közben olajat forrósítunk (úgy mint a fánknak) és kezdjük beletenni a dagi korongokat és pirosra sütjük az egyik felét, megfordítjuk , ott is pirosítjuk és szűrőlapáttal törlőpapíros edénybe szedjük.

Mi otthon lekvárral ettük. Apropóját most is a frissen készült kajszi lekvár adta! 
De a Zuram és a királyfim csak sózni szokta , néha tejfölt kennek rá......
Nekem ez inkább az édes tészták kategória, de a lehetőségek tárháza végtelen, mert bármit elbír a tészta.....

Megjegyzem, hogy ezt a "fánkot" adják köretként több olyan ragus, szószos húshoz, ahol a szaftjába lehet mártogatni....mint pl. a Petőfi-rostélyos (az is nagy kedvencem ám!).

Nálam ez olyan kategória, hogy nem tudok eleget készíteni belőle, maradék sosem volt belőle..... olyan mint a bundáskenyér: rájárunk és egyszercsak elfogyott...


Próbáljátok ki, és biztos vagyok benne, hogy a család kedvence lesz, és többször kérik majd egy jó szombati ebédnek!!!



2012. augusztus 6., hétfő

Kávészem


Az egyik kedvenc csokim a kávés! ....és minden kedvencem ami kávés!!!  A kávé is ..... :) :) 
Így nagyon megörültem, amikor a blogokon, receptek között szörfölgettem és találtam egy kávékrémmel töltött kekszet. 
Elolvastam , kijegyzeteltem a hozzávalókat és gyorsan meg is csináltam. Épp jókor jött, mert másnap csajos délutánra voltam hivatalos, gondoltam elviszem oda , kávé mellé.....
De miközben készítettem, már láttam, hogy mit rontottam el! Ugyan "útközben" jött az ötlet, hogy kávészem formája lehetne egy kávés sütinek....de ez csak félötletnek bizonyult, mert amikor már betettem a sütőbe , jutott eszembe, hogy elég kevés az ilyen világos színű kávészem! Legközelebb kakaóval kell elkészítenem, hogy kávéhű legyen! 
A csajos délutánon nem okozott problémát, így is elfogyott.....csak én tudtam, hogy így mégsem az igazi!
Kávészem prototípus 1/1.

Kávészem prototípus 1/2.




















Aztán közeledett a barátnőm névnapja. Szeretek sütit ajándékozni - vagy ezt már mondtam volna?
Mivel ezzel a barátnőmmel (is) sokat kávézunk együtt, arra gondoltam hogy meglepem ezzel a kávészem sütivel, immár "normál" színűen....
Magabiztosan lapozgattam a kipróbálós mappámban.....és nem találtam a receptet. Pedig úgy emlékeztem: szépen elolvastam, kimásoltam (vagyis azt hittem) és elmentettem (vagyis azt hittem) a kipróbálásra váró receptek mappába. Vagyis azt hittem!!!!! 
... kerestem , nem találtam ott! Nagy volt az elkeseredésem, de gondoltam nem fog ki rajtam: beírom a keresőbe és már mehet is a sütés. aha..... de nem találtam AZT a receptet! 
Sajnos előfordul, hogy mikor találok egy nekem tetsző sütit, akkor gyorsan nekiállok, csak cetlire kiírom a hozzávalókat, elkészítem, és ebből adódik, hogy nem marad meg az "utókornak", hogy honnan is volt..... 

Mit volt mit tenni, saját kútfőből készült az ünnepi kávészem süti! 
Ennek pedig linzertészta az alapja és egy sima vajas krém kávéval a tölteléke.

Elkészítettem a linzertésztát. Már unásig ismételem, de hátha valaki most olvassa először...... 
30 dkg liszt, 20 dkg vaj, 10 dkg porcukor , 1 tojás sárgája, és most ment bele még 2 kk sötét kakaópor (tudjátok, hogy "kávé" színe legyen) Összeállítottam a tésztát és betettem a hűtőbe pihenni. 
Addig elkészítettem a krémet. 10 dkg vajat kikevertem 5 dkg porcukorral és hozzátettem még 2 kk nescafét. Robotgéppel habosra keverem és beteszem a hűtőbe hogy kicsit szilárdabb állagot kapjon. Könnyebb vele így dolgozni. 

Ha kellő időt pihent a tészta, kinyújtjuk és kiszúróformával elkészítjük a kávészemeket (nekem ez most egy húsvéti tojásforma volt) és a közepén mélyedéssel "vágjuk" ketté. 
Előmelegített 180C-os sütőben 12-15 percet sütjük. Hagyjuk kihűlni, mielőtt a krémmel megtöltjük.






















Aztán átadásra is került az "ajándék" kávésüti.... egy jó kávé mellett majdnem elfogyott, anélkül, hogy lefotóztam volna....

Boldog névnapot, Anikó!!!

2012. augusztus 5., vasárnap

Bánffy-máj - "közkívánatra"


Mint minden ételnek ami a blogban bejegyzésre kerül külön története van, gondolhatjátok akkor, hogy ennek is! Az egyik, hogy nagy kedvencünk volt édesapámmal - főleg a velő miatt, ami akkoriban kuriózumnak számított. Most pedig az apropóját az adta, hogy az egyik "facebookos" csoportban  (Jóbarátok) sokszor került témába a sütés-főzés és a finom ételek.... Ezzel is ez történt, az egyik tag "megkívánta" és sokáig beszéltünk róla, hogy kinek milyen emléke fűződik az igazi Bánffy-májhoz.... Kisebb tanakodás is volt, mert nem mindenki ugyanúgy emlékezett az eredeti receptre; mégpedig a velő tekintetében. De mivel nekem épp ez az egyik oka, hogy kedveim között szerepel, biztosra mentem a hozzászólásban, hogy az naná, szerepel benne (rajta)! 
Szóval annyit de annyit témáztunk rajta, hogy rendesen megkívántam!!!
Közeledett a hétvége , ami azt is jelentette, hogy eljött az én időm!!! Ilyenkor szoktam ugyanis "önmegvalósítani" főleg, mert jobban van rá időm, meg jobban van rá fogadóképes társaság is. 

Persze ez a máj-velő kombó kicsit megszűrte a társaságot..... de ez engem nem tudott eltántorítani! Sőt!
A Zuram elfogadta a menüajánlatot, feltéve, hogy a velő elmarad az ő tányérjáról...

Még egy fontos dolgot be kell vallanom! Nálunk ha májról van szó, az csak pulyka- esetleg csirkemáj lehet! Tehát ez a Bánffy-máj is kicsit eltér ezért az eredetitől, mert az ugye sertésmájból van.

Felvértezve indultam bevásárolni.....Aztán mikor a húsos pulthoz értem, majdnem örömtáncot lejtettem, mert mintha tudták volna, hogy én milyen szándékkal jöttem, olyan, de olyan gyönyörű pulykamáj volt, hogy majd megszólalt!!! Szép nagy darabok , friss színével kívánta, hogy én megsüssem!
A májsütés nálunk amúgy is nagyon kedvelt foglalatosságom, mert jól fel tudom robbantani... :)
De ettől eltekintve, mindig nagy sikerem van vele! Főleg, mert nem tudom miért van az, hogy a magyar háztartásokban olyan mellőzött szerepe van szegény májnak. Pedig viszonylag olcsó, gyors ebéd, vacsora készíthető belőle, vendégvárónak is kítünő, és hát még nem is beszéltem a sült máj sült zsírjáról!!! (most nyeltem egy nagyot!) Ezt külön kifejtem nektek, hátha valaki kedvet kap és kipróbálja -aztán meg sem szabadul tőle.

Szóval veszünk egy adag májat (nálunk ez kettő főre 50-60 dkg máj) szépen megpucolom, és beleteszem a serpenyőbe. Hozzáadok 20-25 dkg libazsírt (szigorúan zsír), és két fej vöröshagymát szeletelve meg jöhet még egy nagyobb fej fokhagyma gerezdekre szedve, mindez borsozva - só nem! csak ha kész a máj!!! tudjátok ,állítólag megkeményedik,ha előre sózzuk! indulhat a sütés közepes lángon, szigorún fedővel a serpenyőn. én néha rá szoktam nézni, ha szükséges megforgatni, de úgy kb. 20-30 perc és kész a sült máj és a sült zsír. Ez egy dupla hasznosítású étel, ugye!!!! Ilyenkor remek ebéd-vacsora lehet a sült máj mondjuk krumplipürével. Nem tudom miért, ne de nekem a májhoz az passzol leginkább. Aztán meg a sült zsírt át lehet önteni egy forróságot jól tűrő műanyag vagy üveg edénybe (akár a hagymadarabokkal, vagy netán néhány májtörmelékkel is) és mehet hűlni. Amikor kihűlt, bekerül a hűtőbe és elővehetjük egy jó esti vacsorának friss zöldségekkel, sózott hagymával, netán savanyúsággal körítve. Persze ez egyáltalán nem az a fogyizós fogás, mert a friss fehér kenyér dukál hozzá!
Szóval nálunk ez sokszor vendégváró fogás is szokott lenni, mert viszonylag újdonság másoknak, és nagyon finom! Amerikában lakó barátunk amikor hazalátogat, mindig ezt kéri.....pedig evett már mást is nálunk, mint zsíros kenyeret!

Kicsit elkanyarodtam a Bánffy-májtól.....
De közben elkészültek a sült májak! szépen kiszedem és üvegedénybe teszem őket.
Elkészítem a sült velőt.
Ehhez is nagyon szép velőt sikerült beszereznem. Ezt előkészítettem, kicsit meg kell tisztítani, ami azt jelenti, hogy azt a fehér részt eltávolítom róla, mert különben nagyon nehéz, zsíros lesz a sütés után.
Hagymát vágok nagyon apróra, olajon megpárolom és mehetnek rá a velődarabok. Óvatosan kell vele bánni, mert "törik"! Megsütöm az egyik felét, fordítás, másik felét is megsütöm. kiszedem ezt is egy tálba.

Ha ügyes vagyok, akkor közben elkészülhet a krumplipüré is. Ennek a mikéntjét most nem írnám le , gondolom ezt mindenki tudja, sőt, mindenkinek van saját jól bevált trükkje a legfinomabb elkészítéséhez.

De még mindig nincs kész az előkészület, mert ugye a Bánffy-máj tetején tükörtojás mosolyog, ezt is meg kell sütni. Ez gyerekjáték, és néhány perc alatt kész is van!

Jöhet a tálalás!
A tányérra helyezem a sült májszeleteket, ráhalmozom a hagymával egybesütött pirított velőt, és jöhet rá a tükörtojás. Köretnek a közben elkészült krumplipürét tálalom. Én szeretem hozzá a csemege uborkát...


Jöhettek "Jóbarátok" ! megvolt a prototípus gyártása, készülhet a sorozat.....

Így a végére maradt a hozzávalók:
(ez az adag 3-4 főre elég)

50-60 dkg pulykamáj
30 dkg velő
1 fej hagyma
1 fej fokhagyma
fejenként 1 db tojás
só, bors, pirospaprika,

krumplipüréhez : mindenki ahogy szokta



2012. augusztus 1., szerda

Zserbó - újragondolva


Ezt a receptet már jó régen találtam egy kedvenc bloggeremnél, ott "zserbó apróban" néven szerepelt. Akkor elmentettem, és karácsonykor próbáltam ki , az aprósütemények között szerepelt, nem kis sikerrel! Gondoltam is, hogy most nemcsak megfogadom, hanem be is tartom, hogy ezeket a "karácsonykor jól fogy és szeretjük" sütiket év közben is elkészítem.... No most eleget tettem ennek a fogadalmamnak, ugyanis ha már akkor nagy sikere volt, most ismételtem. 
Az apropóját pedig az adta, hogy elkészültek a friss kajszilekvárok! Márpedig ehhez a sütihez - a zserbóhoz - dukál a finom kajszilekvár, igaz!?
Elővettem hát a receptet......

Hozzávalók:

a tésztához:
30 dkg liszt
20 dkg vaj
15 dkg porcukor
1 kk vanília kivonat
1 pici só

a töltelékhez:
7-10 dkg darált dió
2-3 ek kajszi lekvár

tetejére:
csoki olvasztva


A tészta hozzávalóit összedolgoztam a "szokásos" linzertészta szerint, vagyis aprítógépbe tettem a lisztet és a vajat, az összemorzsolta és hozzáadtam a porcukrot, vaníliát és ezzel még átforgattam, majd kivettem a gépből és összegyúrtam, gombócot, vagy rudat formáltam belőle, folpackba csomagolva ment a hűtőbe minimum 1 órára - de lehet egy éjszaka is! 
Ha már kipihente magát a tészta, akkor kivesszük és a karikázzuk, azokból meg golyókat forgatunk a kezünkkel és sütőpapíros tepsibe sorakoztatjuk szépen egymás mellé ezeket. lenyomjuk egy pohár tetejével mindegyiket (de nem kell ellapítani teljesen!) és fogunk egy pezsgős üveg kupakját és mindegyik közepébe mélyedést nyomunk vele. Ezzel sikerült azt a méretű "krátert" kialakítani, amibe a megfelelő mennyiségű töltelék belefért. 












A töltelék elkészítése sem kíván különösebb gyakorlottságot. A darált diót a lekvárral elkeverjük és már kész is! No mondtam, ugye! 
Egy krémszerű állagra kell törekedni, így az arányokat lehet változtatni, ízlés szerint, ki diósabban, ki lekvárosabban szereti a "zserbót".
Ebből a töltelékből a mélyedésekbe kanalazunk kis kávéskanállal és mehetnek az előmelegített 180C-os sütőbe 15-20 percre.

Amikor megsült, hűlni hagyjuk. Közben felolvasztjuk a csokoládét és szépen, vékony csíkokkal rácsorgatjuk a tetejükre. Célszerű ezt a tepsiben végezni, mert ott akkor a papírra csoroghat a felesleg.....
Hagyni kell a csokoládét megdermedni és csak ezután szedjük ki a sütifalatkákat. 
Dobozban sokáig eláll(na).

Karácsonyi sütik 2011. zserbó apróban