Lángos - szódával

Nem akarnék lemaradni a többi bloggertől, hogy nem teszek fel az idén egy lángost ide a blogra!
No nem ez az apropója ennek a posztnak!!! Hanem mert nyár=lángos! 

Lángost inkább nyáron eszünk - de miért is, amiért bejglit inkább csak karácsonykor?! - és most nyár van, nem vitás! Többször is porondra került nálunk is a lángos, mert finom, gyors, és mindenki szereti!

Mi azért máskor is szoktunk lángost enni, nemcsak mikor itthon készítem. Olyankor vagy a helyi (pécsi) vásárban, mert ott is van egy lángosos, akinél nagyon szeretjük a lángost. Vagy, ha nagyon ritkán haza látogatok alföldi "kisfalumba", akkor nem lehet kihagyni a piacos lángosozást vasárnap reggel! ez már szinte szent dolog. De nemcsak azért mert nagyon-nagyon finom a félegyházi lángos, hanem egyedül ott tudják úgy becsomagolni, hogy ehető állapotban kapjuk meg! Majd kitanulom és hozom a fortélyt!!! Ők annyira ügyesen rakják papírba, hogy szinte sétálva lehet enni, nem leszek nyakig tejfölös-olajos.... szóval szuper! 

Szóval azt hiszem leszögezhetjük, a lángosozás az egy életérzés! Mindenkinek a maga lángos-élményével.

Tudom, mindenki a saját lángosreceptjére esküszik - naná!!! - de én azért szoktam néha kipróbálni máshol látott, olvasott, ajánlott lángosokat is. Eddig általában azt a sokak által ismert "kefíres lángost" készítettem, talán még szerettük is ... Aztán egyszer "csak úgy" kérdeztem a szomszédasszonyomat - akitől már sok jó receptet kaptam ám! - hogy ő hogyan készíti a lángost? Hát persze, hogy ezt is olyan "sitty-sutty" módon, ahogy ő mondja, minden receptre. Azonban erre most tényleg igaz is! Amiért pedig más mint az eddigi lángosok......no az a szódavíz! Igen, ő szódát is tesz a tésztába. Naná, hogy kipróbáltam, mert izgatott ez is, hogy mit dob rajta az a szóda? Hát sokat!!!!

A szódától még levegősebb, puhább lett a lángos a végére, és ez sokat nyomott a latban, hogy ezentúl ez a recept lesz kéznél!

A lángos tésztáját máskülönben ugyanúgy készítjük, mint máskor. Langyosított liszthez hozzáadjuk a 1 dl cukros tejben futtatott 3 dkg élesztőt, sót, 1 dl étolajat, és akkor most jöhet a szódavíz.... és kezdődhet a dagasztás! No azért nem kell megijedni, mert a lángost nem kell igaziból dagasztani, de jól ki kell keverni, egészen addig, míg sima tésztát kapunk, ami elválik az edény falától. Nem ördöngős, nekem elhihetitek!

Mivel élesztős, hagyjuk most kelni.

Mikor kész a lágy , formázásra váró tészta, akkor  serpenyőben bő olajat forrósítunk. 

De mielőtt nekilátunk a sütésnek, készítsünk oda egy kis tálkában még étolajat. Mert amikor kivesszük a "maréknyi" tésztát, előtte nyúljunk bele ebbe a tálkába és olajozzuk meg a kezünket (olyan kézmosósan is akár), mert így könnyebb lángosra formázni a cipót. Gyakorlottak már érzik, hogy mikor jó a tészta, de aki még nem annyira gyakorlott, annak mondom, hogy ha túl lágy, akkor kiszakad a tészta, és nyúlik is "világgá", ha meg túl kemény, akkor nehéz formázni és sütés után is száraz, kemény marad. 

Kezünkbe vesszük a gombócot és forgatva körbe, húzogatjuk a szélét .... és már kész is a lángos!!! 

De ha már elég gyakorlottak leszünk akkor menni fog ez is: http://www.youtube.com/watch?v=WK4QSqCsXNo.

Én nem szoktam olyan "piacos" lángos nagyságúra csinálni, mert abból jó ha egyet meg tudunk enni.... ezért inkább kisebb változatok kerülnek tányérra. Meg én jobb szeretem, ha nem ropogós a tészta, még a közepe sem....úgy szoktam kérni, ha lángossütőnél vesszük, hogy : nézzen rám, olyan dagi legyen, puha mint én! Eddig bejött!

Ilyenkor amikor szép az idő, akkor kikerül az indukciós főzőlap (rezsó) a teraszra és ott sülnek a lángosok.... Tisztára olyan, mintha látványkonyhás étteremben lennénk...... vagy a strand lángosbüféje előtt....

Aztán szépen sorra sülnek ki a lángosok és mindenki kedvére kencézheti...... ott van eddigre már az asztalon a fokhagymás lé, ezzel ecsettel átkenhetjük, a tejföl, a reszelt sajt ...és az újabb őrület, hogy még lila hagyma is kerül minderre......

...hogy ez nem a diétás ételek egyike? persze én is tudom, de ha úgy szeretjük!!! ....és mert " úgy élvezem én a strandot...!"

Megjegyzem még, hogy ez is most ismétlésként került az asztalra, mert közkívánatra ismételtük egy régebbi "strandos" ebédünket - itthon! A "strandos" ebéd abból áll, hogy mióta van itthon is medence, egyértelműen kevesebbet - vagy semennyit - nem járunk strandra. De szeretjük a strandos feelinget!  Ezért úgy szoktam csinálni, hogy készítek néhány igazi vízparti fogást, mint pl. az itt említett lángos (csak nem kell érte órákig sorban állni a büfénél), a főtt kukorica, gyümölcsök (dinnye, barack, szőlő) golyóra, kockára vágva, és tálba téve lehűtve (strandon többszáz forintokért árulják kis tálkába, ugye), a palacsinta - mert anélkül nem múlhat el strandolás, igaz!?, Fagyi vagy jégkrém mindig van a fagyasztóban....Jégbe hűtött teát is készítünk.... Szóval kell ennél több egy itthoni strandélményhez? Ugye nem! 

Vagy mégis? egy igazi lángos! Itt is van!