A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: túró. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 14., hétfő

Lekváros-túrós lepény - Blogkóstoló 24.


Egy újabb játéknak lehetek a résztvevője. A soron következő blogkóstolóban Habverő és Fakanál blogja a házigazda. A mostani játékban is egy sütis blogot kaptam - vegyem ezt jelnek talán?! A párom pedig a Vanilin blog lett, ahol szintén nem volt könnyű dolgom a sok finomságból választani, még úgy sem, hogy én nem vagyok egy igazán sütis.....Segítségemre volt a királyfim és ketten döntöttünk  a lekváros-túrós-lepény mellett.

A hozzávalók:
tésztához:

50 dkg liszt
15 dkg zsír
csipet só
3 tojás sárgája
1 mk. szódabikarbóna
1 cs. vaníliás cukor
10 dkg cukor
kb. 1,5 dl tejföl

töltelékhez:
50 dkg túró
16 dkg cukor
3 tojás fehérje
1 csipet só
3 ek gríz
1 cs. vaníliás cukor
citrom reszelt héja (opcionális, én elhagytam)
1 kis üveg házi kajszilekvár

A tésztalapokhoz a lisztet a sót, cukrot a zsírral elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. A tésztát egy órát pihentetjük.

Közben a tölteléket is elkészítjük. A túrót a cukorral, van.cukorral összetörjük , hozzáadjuk a grízt. A tojások fehérjét kevés sóval habbá verjük,és hozzákeverjük a túrós masszához. 

A tésztát három részre osztjuk, tepsi méretűre kinyújtjuk és kipapírozott tepsibe tesszük az első lapot. Megkenjük a kajszilekvárral, majd mehet rá a második réteg tészta ezt a túrókrémmel borítjuk, maj a tetejére a harmadik sor tészta kerül. 

Előmelegített 180C-os sütőben pirosra sütjük - ez kb. 25-30 perc. 
Porcukorral megszórva tálaljuk! 

Egy gyorsan , könnyen elkészíthető sütit tanultam meg ebben a játékban, köszönöm Vanilin a receptet. Biztos vagyok benne, hogy a főpróbát több ismétlés követi majd! 





2014. november 27., csütörtök

Paplansüti




Szerintem ez is egy olyan sütirecept, ami végigsöpört a blogokon és az "egyéb" közösségi oldalakon..... Így én sem maradhattam ki a sorból, hogy elkészítsem!

Kedves vendéget vártam egy kis délutáni csevegésre, tea-süti dukál hozzá, igaz?! Erre az alkalomra készítettem el ezt a gyors és egyszerű , de mégis nagyon finom sütikét.
Egyszerűsége abban rejlik elsősorban, hogy olyan "bögrés" változat, alig kell mérni a hozzávalókat.....

A bögre mérete: 3dl.
A tésztához:
2 bögre finomliszt
1 bögre kristálycukor
1/2 bögre olaj
1 bögre langyos víz
3 ek kakaópor
1 cs. sütőpor
3 egész tojás

A túrókrémhez:
50 dkg túró
1 ek vaníliás cukor
1 cs. vaníliás pudingpor
1 rúd vanília vagy esszencia
4 dl tej
1 tojás sárgája

A süti elkészítését a krémmel kezdjük. Megfőzzük a vanília pudingot a megszokott módon. Felturbózzuk a vaníliarúd kikapart magjával. Csomómentesre főzzük, majd vízfürdőbe tesszük, átkeverjük és hagyjuk langyosra hűlni.

Amíg hül a puding, elkészítjük a tésztarészt a sütihez.

A lisztet elkeverjük a sütőporral, majd hozzáadjuk a kakaóport. A tojást a cukorral kihabosítjuk, mehet hozzá a langyos víz és az olaj, majd elkeverjük benne a lisztes keveréket. 

Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a tésztát, ami ilyenkor elég lágynak tűnik, nem kell megijedni.

Összeállítjuk készre a krémet. A túrót áttörjük és elkeverjük a már kihűlt pudinggal. Habzsákba töltjük a túrós krémet, és berácsozzuk a barna tésztánkat.

Előmelegített 170C-os sütőbe tessszük, kb. 40 percig - tűpróbáig - sütjük. 
Nem kell meglepődni, szépen kialakul sütés közben a "paplan"-forma! 
Az első próba utáni jó tanács: sokkal tetszetősebb lesz a sütink, ha sűrűbb rácsozást csinálunk, apróbb kockákkal. 




2014. november 1., szombat

Sütőtökös túrógombóc - Blogkóstoló 19.



Akkor most jöjjön a "desszert" a blogkóstolós menüből. 
Megvolt a leves, megvolt a főétel és akkor kívánkozik utána egy finom édesség, ugye!? Mivel az őszi sütőtök szezon kellős közepén járunk, nem lehet más hozzávaló itt sem. Találtam ám a nekem sorsolt Mézeskalács konyha blogon sok finom édességet.....és minő meglepetés, volt köztük sütőtökös is! Gyors és nálunk kedvelt desszert a túrógombóc, és adta magát a sütőtökös változat! 

Első hallásra mindenki felkapja a fejét a sütőtökös túrógombóc hallatán, de engem meg inkább izgatott a fenti párosítás. Meg kell mondjam, nem is bántam meg, sőt! máskor is készítek ilyet! 

Az eredeti és már megszokott túrógombóc változathoz képest tényleg csak a sütőtök a változtatás, úgyhogy bátran lehet kísérletezni nektek is!

Hozzávalók:
- 25 dkg sült sütőtök
- 25 dkg túró
- 4 tojás
- kb 2dl búzadara
- zsemlemorzsa
- cukor
- olaj

Ha már úgyis van egy kis sült tök - mert miért is ne lenne, ha úgy szeretjük! - akkor abból egy 25 dkg-os darabot kikapargatunk a bőréből és hozzáadjuk a villával összetört túróhoz. Mehet hozzá a tojás és a búzadara. Összekeverjük alaposan és hagyjuk kicsit pihenni - betehetjük hűtőbe - addig megduzzad a gríz. 
Ha kész, vizes kézzel gombócokat formálunk és a szokásos módon sós vízben kifőzzük.

Amíg főnek a gombócok, elkészíthetjük a pirított zsemlemorzsát. Pici olajon a zsemlemorzsát  megcukrozzuk és aranybarnára sütjük. 
Addig meg is főnek a gombócok és mehetnek a zsemlemorzsába hemperegni.

Valójában a sütőtök íze nem dominál ebben a szép sárga gombócban, de így is nagyon finom lett. 

Természetesen vaníliás cukros tejföllel ettük, ahogy szoktuk.....




2014. január 27., hétfő

Fetás-kukoricás lepényke - Blogkóstoló 14.



Ismét indult a játék - blogkóstoló!!! Nagyon nagy kedvvel készültem, mint újonc erre a kedves feladatra. Izgalommal vártam, hogy most kit sorsol nekem a gasztroszerencse.....vagyis most Linda a  Konyhalál blog háziasszonya. 
Ebben a fordulóban a már számomra ismert és nagyon kedvelt blogot fújta hozzám Fortuna szele Flóra konyháját, ahol mindig "Ízek és élmények" várnak rám, ahányszor csak oda látogatok!
Gondoltam, nem lesz nehéz dolgom, hisz sokszor szörfözgetek a receptek között..... aha....hát tévedtem! Mert bizony a bőség zavarában sem könnyű ám a választás! Sokat vacilláltam a kiválasztott recepteket mappába gyűjtöttem, sokszor nézegettem, hogy melyiket is készítsem el....aztán majdnem jól lecsúsztam a határidőről!!! 
Flóráról megtudtuk, hogy most cukrásztanonc, ezért ebből következik, hogy sok az olyan recept nála amit gyakorlásként készített el és megosztott velünk - köszönjük és gratulálunk! 
Igen ám, de mivel a cukrászoknál leginkább édességek készülnek - minő meglepetés, ugye!? - nehéz volt a dolgom, mert mi nem vagyunk annyira édesszájúak itthon! Ezért próbáltam keresni a sós változatokból. Elárulom, így is akadt jó néhány olyan post, ami fennakadt a rostán. Ezek közül hoztam most nektek ezt a könnyű, egyszerű de nagyon finom fetás-kukoricás palacsintát , ami nálam fetás-kukoricás lepényke nevet kapta a blogkóstoló keresztségében. 

Az elkészítéséhez nem kell sok idő és hozzávaló sem, sőt még akár konyhai inasok is elkészíthetik!

Hozzávalók:
30 g olvasztott vaj
2 tojás
80 g fetasajt
125 g túró
2 dl tej
200 g liszt
1/2 tk sütőpor
200 g kukorica

Az olvasztott vajat, tojásokat, tejet elkeverjük, belemorzsoljuk a túrót és a fetát, majd a sütőporral elkevert lisztet részletekben hozzáadjuk és jól kikeverjük. Pici só mehet hozzá és a kukoricát is beletesszük a végén.
Egy sűrűbb palacsintatésztát kapunk.
Egy kis serpenyőben 2 ek mennyiségű tésztát teszünk, oldalanként 3-3 percig sütjük. 

Remek vacsoraötlet de jól jöhet egy különlegesebb köretként is valami ünnepi alkalomra!

Nálunk most első alkalommal kukoricasaláta volt hozzá, reszelt sajt a lepényke tetején. 

Köszönöm a játék lehetőségét és a jó kis receptet! Azt hiszem nálunk állandó vendég lesz a későbbiekben is. 






2013. szeptember 18., szerda

Túrógombóc dióval





Megint mentegetőzéssel kellene kezdenem azoknak, akik olvassák(nák) a blogomat, mert elég régen voltam már jelen bejegyzéssel. Gyorsan telt a nyár, sok dolgunk is volt, így csak kevés idő maradt a gasztro élvezetekre és még kevesebb ezek publikálására. Szerintem ezzel mindent el is mondtam a távollétemről..... mert ugye ez végülis egy gasztroblog lenne, nem napló a mindennapi eseményekről.

Szóval mióta nem "találkoztunk", több változás is beállt az életemben, de ebből ami érintheti a bejegyzéseket az az, hogy már hosszabb ideje nem eszem rizst, krumplit és persze semmilyen tésztafélét, kenyeret. Most mondhatnánk, hogy paleo-zok, de azért mégsem.....Nem tudok lemondani a tejtermékekről - a tejről eddig is simán ment! - de a sajt, joghurt, túró az valahogy ragaszkodik hozzám - én meg hozzájuk. 
Néha szoktam egy-egy paleos kenyeret , sütit készíteni, amikor már elfog a vágy valami olyan után, de igaziból csak nélkülözöm a fent felsorolt alaphozzávalókat az étrendemből. 

Ennek a túrógombócnak is az a története, hogy már nem bírtam magammal. Vagyis már hetek óta "kívántam" ezt a finomságot, amit leginkább a nyári vakációban szoktuk a gyerekeknek adni egy ebédlehetőségként. Aztán ,hogy miért - megint nem tudni, hisz bármikor máskor lehetne ilyet enni, ugye?! 
Igen ám, de a túró a paleo-ban a "megengedett" kategória szélén kullog..... A gombóc hempergetéséhez használt pirított morzsa meg egyenesen "megengedhetetlen".....
De ahogy már egy régebbi bejegyzésben is említettem egyik ismerősöm nagyon jó , és azóta átvett mondását: "EZ NEM EGY VALLÁS!" , vagyis, nem kell bigottul ragaszkodni a szabályokhoz, amit amúgy is magam találtam ki magamnak..... :)

Egyik ráérősebb hétvégén aztán sor került a túrógombócra. Mikor kezdtem összeállítani, odajött az én édesem a Zuram és kérdi, mit csinálok? válasz: túrógombócot, mert már úgy kívánom.... ismét kérdés: az nem szénhidrát? válasz: hááát, lehet  az....... (és itt már majdnem szégyelltem magam a gyengeségemért!) de megráztam magam és mondtam, hogy igen, az, de csak majdnem, mert megoldom! (jó kis kompromisszumra szükség lesz...)

Az alap az maradt a már jól bevált túrógombóc, aminek a receptjét a már többször említett nagyon jó barátnőmtől Vicustól kaptam, hogy ez mindig bejön. ..... és igaza is volt, mint mindig! 

Hozzávalók:
1 kg túró
15 dkg búzadara
5 db tojás
1 csip. só
1 marék zsemlemorzsa

- olaj, zsemlemorzsa, cukor amikor kifőtt és megforgatjuk benne.

- porcukor, fahéj, tejföl, mikor tálaljuk.


Az előbbi hozzávalókat összekeverem, és azonnal - nem szoktam pihentetni - vizes kézzel gombócokat formálok és tálcára kikészítem. A közben már feltett víz felforrt, és mehetnek bele a gombócok szépen sorjában. Ügyesen felevickélnek a víz tetejére, mikor kész vannak, és nincs is más dolgunk mint a lepirított morzsában megforgatni.....
..........ha normál gombócot készítünk!!!!
de most ugye kicsit paleosítjuk a nem paleos gombócot! legalább az illúzió legyen meg, hogy figyelünk a részletekre! 

Az előbb felsoroltak közül az olaj, zsemlemorzsa, cukor helyett, most  pirított diót durvára daráltunk. A kifőtt gombócokat most ebben hempergetjük meg. 

A továbbiakban a porcukort kiváltjuk darált nyírfacukorral vagy más édesítővel, de jöhet a fahéj és a tejföl - mert így az igazi nekem. 



Természetesen az adagot lehet felezni, vagy negyedelni is. Én is így csináltam és a negyed adag lett ez az újított változat, és a másik negyed maradt hagyományos változatban. 
Meg kell mondjam, hogy az újításomnak is sikere volt, úgyhogy máskor bátrabban készíthetem az adagot ebben a változatában is! 



Ui.: Ha valaki igazi paleos változatot szeretne készíteni , akkor természetesen használhatja a "paleo túrót" , de én még nem próbáltam, ezért csak ötletnek szánom. 




2012. november 19., hétfő

Juhtúrós puliszka



Már nagyon régóta készülök ennek az ételnek az elkészítésére. Anno valamikor régen már csináltam, de akkor valahogy feledésbe merült..... Most a húsmentes időszakban megint előtérbe kerültek ezek a már-már feledett régi , igazi "magyar" ételek. Azért csak "magyar", mert ugye tudjuk, hogy a puliszka leginkább az erdélyi régió étele, ami igazán magyar maradt nekem! Ezért kezdtem kérdezgetni az erdélyi ismerőseimet -akik már igen régóta elhagyták a gyönyörű vidéket - hogy autentikusan hogyan készül náluk a puliszka? Háááááát..... sok segítségre nem találtam bennük, mert annak idején nem ők készítették, és azóta nem is ették, hogy eljöttek "otthonról". Így hát maradt az internet - mint oly sokszor! De nem csalódtam!!! Sokféle elkészítési módot olvastam, és az emlékeim között kutatva összemixeltem ezt a receptet, amit igen egyszerű elkészíteni - és még finom is!!!
Húsmentesen természetesen elmarad a tetejéről a bacon!

Hozzávalók:
40 dkg kukoricadara
6 dl folyadék (4dl víz - 2 dl tej)
só, 
10-15 dkg juhtúró
20 dkg tehéntúró
5 dkg vaj
1 cs. bacon

A víz-tej keverékét kezdem felforralni, mikor már majdnem forr, akkor beletöltöm a kukoricadarát, sót,  és kevergetve megfőzöm. Ez hasonló, mintha tejbegrízt főznénk..... Amikor már kész, akkor lezárjuk a tűzhelyet és hagyjuk még dagadni az edényben. Addig hűl is kicsit....
Közben kikeverjük a túrós tölteléket. A tehén- és juhtúrót összekeverjük (ha szükséges egy kis tejfölt adhatunk hozzá) sózzuk óvatosan.

A sütőedényt előkészítjük, kikenjük az 5dkg vajjal és belesímítjuk a megfőtt dara felét, erre jön a következő réteg a túrós, majd megint dara és felülre kerüljön befejezésként a túró. A tetejére tehetünk - de elmaradhat - néhány szelet baconszalonnát. 

Előmelegített 180-190C-os sütőben pirosra sütjük ,ez úgy kb. 25-30 perc, de függhet attól, hogy milyen vastagra sikerült a rakottas. 
Hagyjuk kihűlni a formában, és tálaláskor kockára vágjuk.





Én meglocsoltam egy kis hígított tejföllel.

2012. szeptember 3., hétfő

Gibanica - avagy sós túrós burek


Valamikor régen, amikor még nagy társasággal jártuk a világot és buliztunk.... valamikor régen....Egy ilyen kirándulásunk volt egy magyar lakta szerb faluba: Kupucinára. Kedves barátaink, vendéglátóink Tibor a mi Beethovenünk és Öcsi gazdag programsorral vártak bennünket , no meg mindenféle helyi finomsággal! Egyik reggel a helyi kocsmában töltöttük az időt, (reggelire várva) és oda érkezett melegen, frissen a helyi péktől ez a sós túrós finomság az általuk gibanyicának hívott töltött burek. Mindenki kapott hozzá egy doboz natúr joghurtot is. Mennyei volt együtt.....  Én akkor találkoztam először ezzel az étellel, de máris a szívembe zártam! 
Aztán egyszer a barátainknál voltunk vendégségben, és ez volt a vacsora, a gibanica! Úgy megörültem, és kértem Beethovent, hogy árulja el nekem a receptet.... De ő csak ezt válaszolta: "nem mondom el, ha ilyet akarsz enni, gyere el hozzám!" Aztán - mert nemcsak jó szakács, hanem jó szívű is - megtudhattam a titkolt receptet! Azóta sokszor készült már nálunk is vendégváró ételnek, vagy csak olyan "szombati fogásként". 

Hozzávalók:
16 lap réteslap
1 l tej
1/2 kg túró
10 dkg juhtúró
10-15 dkg reszelt sajt
(sima és füstölt vegyesen)
1 sütőpor
1 kk só
3-5 tojás (mérettől függően)

Egy kb. 30-40 cm-es tepsit kikenünk olajjal. A kibontott réteslapokból 2 db-ot a tepsibe fektetünk. 2 db-ot a tetejére félreteszünk. Én - kicsit "lokálpatriótaként"- a Sparban a félegyházi (saját termék) réteslapot szoktam venni, de természetesen mindenki válassza a már jól beváltat!
Egy tálban a tojásokat elkeverjük, hozzáadjuk a túrót, juhtúrót és kicsit villával összetörjük és mehet hozzá a tej, sütőpor, só és a reszelt sajt fele. A tejet apránként adjuk hozzá, úgy könnyebb elkeverni. Egy viszonylag híg állagú masszát kapunk. Ekkor fogunk 2 db réteslapot, és nem kell óvatosan bánni vele, mint máskor, félve,hogy összetörik, most pont nem baj! Szóval fogjuk a lapokat és gombóccá formálva a masszába mártjuk és onnan kivéve beletesszük a tepsiben pihenő réteslapra. és ez így megy addig, amíg el nem fogynak a lapok. Ekkor ráöntjük a maradék masszát és megszórjuk a reszelt sajt másik felével. Mehet rá a félretett réteslap. Kenjük meg olajjal.

Elmelegített sütőbe - 180-200C kb 1 órát sütjük. Figyeljük, hogy a teteje hamarabb pirosodik, ne hagyjuk megégni, akkor takarjuk le alufóliával. 

Sütés közben ez az étel szinte kidagad a tepsiből. Azonban ha kivesszük és kezd hűlni,összeesik, ne lepődjünk meg!!!
Kicsit hagyjuk hűlni, úgy könnyebb szeletelni. Én olyan "rakottas kockát" szoktam belőle vágni, de ez persze ízlés dolga. Süthetjük - mint az eredetit - pizzasütőben vagy peremes kerek formában és akkor mint a tortát, pizzát szeleteljük. (Pékségekben leginkább ezt a formát árulják, ott biztos találkoztatok már ezzel az étellel, különböző töltelékekkel: édes-sós túrós, húsos stb)

Tálaláskor - ahogy anno mi is fogyasztottuk - natúr joghurtot szoktunk tenni a tetejére. 




2012. augusztus 10., péntek

Pehelykönnyű túrós pite


A családom nőtagjai szeretik a túrós süteményeket. Ezért ha tudom, hogy jönnek hozzánk látogatóba, akkor igyekszem ezek közül válogatni, hogy túró legyen benne..... Már régóta ott volt a tarsolyomban ez a pite, hogy ki kell próbálnom, hogy tényleg pehelykönnyű-e? Meg azért is, mert a pite lehet bármilyen nekem, azt nagyon szeretem....úgy vagyok a pitével, mint Gombóc Artúr a csokival. Szóval jött a pite első felvonás....Először persze a túrós változat, ha beválik, lehet a többi szokásos - és nem annyira szokásos - pite töltelékekkel próbálkozni.

Ezt a receptet Andinál találtam, mint olyan sok jó receptet már, amit mentettem is saját tárhelyre is. 

A tészta hozzávalói:
30 dkg liszt, 15 dkg margarin, 4 tojás sárgája, 3 dkg élesztő, 0,5 dl tej, 1 kk. cukor, csipet só,

Töltelék hozzávalói:
60 dkg túró, 25 dkg porcukor, 4 tojás fehérje, 1 cs. van.cukor, 1 ek. liszt, mazsola. (aki szereti a túróban, tehet bele természetesen reszelt citromhéjat is, én ki nem állom!)

Elkészítése: A cukorral langyosított tejben futtassuk fel az élesztőt. Gépi habverővel keverjük ki a tojás sárgáját a puha margarinnal, szitáljuk hozzá a lisztet, adjuk hozzá a sót, és a felfuttatott élesztőt. Alaposan dolgozzuk ki a tésztát és osszuk ketté.
  
A töltelékhez a túrót szitán törjük át, keverjük ki a porcukorral, adjuk hozzá a mazsolát, vaníliás cukrot,  a lisztet, és a 4 tojás felvert habját.
Én jobban szeretem, ha simára el van dolgozva, és olyan krémszerű a túró, és ekkor jöhet bele a hab.


Sütőpapíros tepsibe tegyük az egyik kinyújtott tésztánkat, simítsuk rá a túrókrémet, majd a tetejére tegyük a másik kinyújtott tésztalapot. Tetejét szurkáljuk meg villával, és hagyjuk pihenni minimum 1 órát.

Előmelegített sütőben közepes hőfokon (180C) 30 – 35 perc alatt elkészül. 
Szeleteléssel várjuk meg míg kihűl, és porcukorral tálaljuk.

Nálunk nagy sikere volt, mert a túrós sütik között is különösen finom változat, ez a pehelykönnyű túrós pite!




2012. július 29., vasárnap

Túrógombóc eperrel töltve


Plusz gyerekkel készültünk a hétvégére.....aminek még programja is volt, így csak valami egyszerű, könnyű ebéddel kellett készülnöm. Ilyenkor valami olyan "gyerekbarát" fogáson kell törni a fejem, amit mindenki megeszik. Ilyen nálunk a túrógombóc. Ezt mindenki szereti, gyors, könnyű....szóval minden kritériumnak megfelelt, hát neki is láttam az elkészítésének. Aztán közben jött az ötlet, hogy meg is tölthetném, mert akkor mégis különlegesebb lenne, és volt is itthon hozzá eper, így erre esett a választásom. (Meg titokban bevallom, izgatott , mert a múltkor az egyik lányka ezt kérte a mamitól és mi már nem tudtuk megkóstolni akkor...)

A túrógombóc alapreceptem attól a nagyon kedves barátnőmtől van, akitől több másik , mint pl. a kalács is..... így ahányszor készítem ezeket, mindig eszembe jut! Köszi a reciket, Vicus!!! 
Szuper a recept, mert mindig sikerült vele a gombóc! nem lesz kemény, nem hullik atomjaira a forró vízben és tálaláskor is gusztusos marad a tányéron.....szóval tökéletes!

Hozzávalók:
1 kg túró
15 dkg búzadara
5 db tojás
1 csip. só
1 marék zsemlemorzsa
(A gombóc "tésztájához" nem tévedés!!! nem kell cukor!!!!)


A hozzávalókat összekeverni és vizes kézzel gombócokat formálni belőle. Közepébe kerülnek a félbe vágott eperszemek. 
Az előzőleg felforralt sózott vízbe tehetjük a gombócokat, és míg főnek, elkészítjük a morzsát.

Serpenyőbe olajat teszünk és ebbe zsemlemorzsát szórunk . Én bőven szeretem, de kinek-kinek ízlése szerint. Újabban szoktam tenni a morzsához 1-2 kanál kr.cukrot és óvatosan ezzel együtt szoktam megpirítani a zsemlemorzsát. Mire ezzel elkészülünk, a gombócok már kívánkoznak a víz tetejére.....Szűrővel kiszedem sorjában azokat és beleteszem a morzsába, és átforgatom szépen mindegyiket. 
Tálba szedem őket.

Tálaláskor cukros tejföllel meglocsoljuk és fahéjjal megszórjuk a gombócokat.


2012. július 26., csütörtök

Lusta asszony rétese - kajszival-szilvával



Már a süti neve is árulkodó! De aki olvasgatja a blogot, gondolom sejti, hogy nem nevezném magam "lustának".....ugye nem!!!???  Az elnevezés is inkább az egyszerűsége és gyorsasága miatt ragadhatott ezen az édességen - szerintem! Mert tényleg annyira egyszerű, hogy már-már gyerekjáték kategória. 

Nekem végül is azért jutott eszembe most elkészíteni, mert ott lapult a hűtőben egy fél kg-os túró, felhasználásra várva, és ugye igazán gyümölcsszezon van így júliusban, hát tobzódjunk kedvünkre!

Olyan régen készítettem, hogy elő kellett keresnem a hozzávalók mennyisége miatt a régi receptemet.....
De megvolt! 

Hozzávalók:
30 dkg liszt (20dkg rétes + 10dkg sima liszt)
20 dkg cukor (ez most soknak bizonyult, legközelebb 15 dkg lesz)
1 sütőpor 

50 dkg túró
10 dkg mazsola és a gyümölcsök
2 cs. van. cukor

3 tojás
2,5 dl tej

10 dkg vaj
1,5 dl tejföl + 2 ek cukor

A száraz hozzávalókat összekeverjük és a vajjal kikenjük a tepsit vagy sütőtálat és beletesszük a keverék felét. Erre darabolunk a vajból még kb. 5 dkg-ot és mehet rá a túró+mazsola mixe, ezt beborítjuk az éppen aktuális gyümölcsökkel (nálam most fele barack volt , fele meg szilva).
A következő sor a száraz keverék másik fele lesz.
Elkészítjük az "öntetet: a  3 tojást felverjük és hozzáadjuk a tejet és 5 dkg olvasztott vajat még . Ezzel leöntjük a "tésztát". 
A tejfölt kikeverjük a cukorral és rácsöpögtetjük még a tetejére.

Előmelegített 180C-os sütőben kb 40-50 percig sütjük, míg szép piros lesz a teteje.
Hagyjuk a formában kihűlni, akkor könnyebb szeletelni. 

A sütéstől eltekintve pikk-pakk kész ez a mennyei desszert!!! Az idénygyümölcsöket változtatva mindig más és más süteményt kapunk. Téli időszakban csak mazsolával szoktam.....de ez most ugye nem aktuális!


2011. október 14., péntek

Tésztájában túrós csomó


Ez a recept is már várt a sorára....Régóta szemeztem vele, aminek oka nemcsak a jópofa forma volt, hanem mert tartalmaz Graham-lisztet is - amit én nagyon szeretek. Persze más tésztáknál is lehet - sőt szoktam is - variálni a liszteket... Ja, ugye mondanom sem kell, hogy Limarás receptről van szó!!!

Kíváncsivá tett a forma mellett még az is, hogy a tészta valóban puhácska lesz-e nekem is, meg a sokoldalú felhasználás is ez mellé voksolt! Így meg is van a gyermek holnapi tízóraija, mert ebből lesz a szendvics!

Akkor következzék a recept:
Hozzávalók:
  • 40 dkg BL 80 liszt
  • 10 dkg graham liszt
  • 2 tk. só
  • 25 dkg túró
  • 1 tojás sárgája
  • 2 dkg élesztő
  • 1 tk. cukor
  • kb. 2,5 dl tej
A hozzávalókat a már megszokott módon a kenyérsütőben megdagasztattam, és kelesztőtálban kelesztettem a valóban jó állagú tésztát. Figyeljetek majd rá, mert a túró állaga nagyon meghatározó a tésztában, így ha kevésbé zsíros akkor kemény maradhat a tészta, akkor pótoljátok tejjel, hogy rugalmas, jó tésztát kapjatok!
Kb. 30 percet kelt. Ekkor 10 cipóra osztottam és hurkákat gyártottam belőlük egyenként és ezeket csomóba kötöttem.
















Sütőpapíros tepsiben hagyom pihenni, keljen még kicsit, ekkor lekenem tojással és megszórom szezámmaggal.
200 C-os sütőben 18-20 percet sütöm.
Mikor kisülterk rácsra raktam, hagytam kihűlni a csudaszép csomókat!