Sok minden történt az elmaradt időben velem , ami miatt nem tudtam írni és foglalkozni a bloggal.
Szomorú családi esemény volt az egyik, hogy megbetegedett édesanyám, és elveszítettük. Nagyon nehéz volt számomra feldolgozni ezt , bár azt gondoltam, hogy menni fog nekem, hisz 6 éve édesapám halálakor "ment tovább az élet". Most valamiért nem így volt. Sok magyarázatot próbáltam elfogadni arra, hogy mi volt az oka annak, hogy hosszú hetek is elteltek úgy, hogy ha visszakérdeznének nem is emlékszem rájuk.
Nem állítom, hogy túl vagyok rajta, hisz a szülők elvesztése örök életünkbe beleégett billog lesz, amivel együtt kell tudni élni....
Megpróbálom....
Erre az időszakra esett pl. a blog 3. szülinapja is amiről simán elfelejtkeztem! Csak hetekkel később jutott eszembe, hogy pedig úgy terveztem még év elején,hogy valami jó kis játékkal ünnepelek majd azokkal akik olvasnak, látogatnak itt a receptjeim között. Ebből mint látjuk semmi nem lett, de majd jövőre!!!
Aztán közben jöttek a különböző "szezonok", eper, cseresznye, meggy, spárga az örök kedvenc,...... nem mondom, hogy teljesen lemaradtam ,de alapvetően említésre méltó nem történt ezekkel a tavaszi finomságokkal nálunk. Kivéve az eper! abból az idén talán többet tudtunk fogyasztani mint az elmúlt években, és még lekvár is készült, a tavalyi első eperlekváromon felbuzdulva. Szerintem az idei még finomabb lett.... ja, és persze megint volt egy kísérlet az új ízekkel - tudjátok hogy van ez - és született néhány eperlekvár variáció. Talán ezekből még a blogra is kerül fel néhány.....
No és ott van az idei év slágere eperből az eperhab...ezt mindenképp megmutatom majd nektek!
Nem ígérek semmit, csak remélem, hogy az elkövetkezendő napok-hetek már kicsit jobban visszazökkentenek a régi blogolós énemhez, amit egyébként szeretek.....
Kedves Tünde!
VálaszTörlésFogadd őszinte együttérzésemet édesanyád elvesztése miatt!
Nagyon nehéz egy anya halálát feldolgozni. A régi öregek úgy tartották, hogy szülő halálakor egy évig tart a gyászidő, addig feketében jártak a gyászolók.
Ma már nem feltétlenül fekete ruhával fejezzük ki a gyászunkat, de a lelki feldolgozás felgyorsult életünk ellenére is eltart egy évig.
Kívánom, hogy ez idő alatt nyugodj meg teljesen és engedd el őt.
Az eperhabod nagyon kívánatos lett, várjuk a bejegyzéseket a különleges eperlekvárokról. :)