2011. június 8., szerda

Savanyú krumplileves



Mióta a blogomat írom, vagy inkább tervezem, azóta bennem van a szándék, sőt akarat, hogy ezt az ételt közzétegyem!!! Mégpedig azért, mert nagyon-nagyon egyszerű, és éppen ezért nagyon nagyszerű ez a leves!
Eredetileg én az alföldről származom.....és mikor elkerültem a nagyvárosba természetesen hoztam magammal az otthoni ízeket. Egyik-másik sikert is aratott - mint pl. ez a leves - de volt olyan amit azóta is csak a magam kedvére, nosztalgiázásból főzök. (ezekről majd máskor!)

Akkor szóljon most ez a poszt a "savanyú krumplilevesről"!
Odahaza nálunk ez egy sokszor előforduló leves volt, mégpedig azért, mert gyorsan kész van (max. 20 perc - amíg a krumpli megfő), meg azért is, mert apukámmal szerettük ezeket a savanykás ízeket...
Ezen ominózus leves milyensége meg épp attól sokoldalú, hogy épp mi van otthon....ha ennyi minden ,mint most nekem, akkor egy gazdag savanyú krumplilevest ehetünk, ha meg épp "hónap vége" szindróma van, akkor is finom, de egyszerűbb levest élvezhetünk!
Ja, és még egy fontos hozzáfűznivaló: nagyszerűségét adja még az is, hogy minden évszakhoz kitűnően alkalmazkodik....télen jó forrón esszük, nyáron "hűtőhidegen", esetleg langyosítva. 
Ha már eleget csigáztam az érdeklődéseteket, akkor jöjjön a recept:

Hozzávalók (ez a "gazdag változathoz"):
4-5 db közepes méretű krumpli
1 fej hagyma
3-4 db babérlevél
2 dl tejföl
1 kanál liszt
(eddig az alapváltozat)
ha van otthon....akkor 1/2 szál kolbász
fejenként 1 db tojás

A krumplikat megpucoljuk és kockára vágjuk (ha sietünk, akkor minél vékonyabb szeletekre!), a fej hagymát naggyázva negyedeljük, mehet hozzá a babérlevél és a só (itt jön még a kolbász ha épp van..., ezt olyan kétujjnyira daraboljuk) és felengedjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk.

Krumpli kockára, hagyma negyedre, 3-4 babérlevél, kolbász 2ujjnyi...

só, és felengedjük vízzel

Főzzük, amíg a krumpli megpuhul, majd a liszt-tejföl kettősével (ebbe pici étolajat csempészhetünk, így nem lesz csomós!) habarást adunk a majdnem kész leveshez. Ezzel forralunk rajta egyet, és itt akár kész is lehet a leves.


Ha még gazdagabbá szeretnénk tenni - mi így szeretjük - akkor fejenként 1 db tojást ütünk a forró levesbe. (azt hiszem ezt hívják buggyantott tojásnak, de javítsatok ki ,ha mégsem így lenne!)
itt a "gazdagon" változat
Innen már csak annyi a dolgunk, hogy megvárjuk, hogy megfő a tojás (ez ízlés dolga, hogy keményre, vagy közepe lágyabbra hagyva), és elzárjuk a tűzhelyet alatta.


Ilyenkor ezekben a meleg, kánikulai napokban sokszor napirendre kerül ez a leves, mert hűtőbe téve lehűtve nagyon finom friss ebédlehetőség. Én személy szerint még ecetet is teszek bele, de ez már tényleg csak ízlés dolga, bár ajánlom kipróbálni!
Szerintem ha megkóstoljátok, egy újabb lehetőség a nyári repertoárban a finom hideg gyümölcsleves mellé!
Télen meg jó forróra melegítem és tartalmas éhségűző szerepét kapja egy-egy átfagyott séta után....
Jó étvágyat!

1 megjegyzés:

  1. De fini leves lehet ez!Tényleg jó lehet hidegen és melegen is!Én is szeretem az ilyen savanykás leveseket.

    VálaszTörlés